Milyen zsírokat fogyasszunk? (2)

A telített zsírsav rossz, a telítetlen jó - él a köztudatban. Ez az állítás azonban túlságosan leegyszerűsíti a zsiradékok élettani hatásait, a valóság ennél jóval árnyaltabb.

Az étrendi összetevők megítélése évről-évre változik, így bizonyos ételeket egyszer átkoznak, másszor felmagasztalnak. Jó példa erre a disznózsír, illetve összességében az állati zsiradékok, melyek megítélése egyre rosszabb lett a múlt század utolsó évtizedeiben, miután egyre többen megismerkedtek a telítetlen zsírsavak előnyös hatásaival. De valóban káros-e az állati zsiradék? A Ködpiszkáló utánajárt!

A zsírok, olajok fontos tápanyagaink, energiát biztosítanak, jelentős szerepük van a szervezetünk egészséges működésében, az ételek szerkezetét javítják és stabilizálják. A zsírokról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!

Telített, telítetlen - melyik jó és miért?

Az olajoknak, zsíroknak két alkotóeleme van: a glicerin és a zsírsavak. Ezek a növényi és állati szervezetekben trigliceriddé kapcsolódnak össze, és mivel igen sokféle zsírsav van, a zsírok, olajok is sokfélék. Durva leegyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy a telített zsírsavak a "rosszak", a telítetlenek a "jók", és minél telítetlenebb egy zsírsav, annál jobb. Azok a zsírok, olajok, amelyekben sok a telített zsírsav, szobahőmérsékleten szilárdak (például disznózsír, vaj, pálmaolaj). A jó/rossz osztályozás alapja, hogy a telített zsírsavak növelik a koleszterinszintet, míg a telítetlenek nem . Ellentmondásos azonban, hogy amíg a disznózsírt sokáig kiátkozták a konyhából, újabban nagyon divatosak a sokkal magasabb telítettzsírsav-tartalmú pálma- és kókuszolajok. Népszerűségüknek ugyanakkor az lehet az egyik fő oka, hogy csak nehezen égnek le, és akár többször is felhasználhatóak sütésre.

Bár nem javasolt túl sokat fogyasztani belőle, az állati zsiradék sem méreg
Bár nem javasolt túl sokat fogyasztani belőle, az állati zsiradék sem méreg

A telítetlen, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak hatására emellett olyan, élettanilag jelentős anyagok képződnek a szervezetben, amelyek gyulladáscsökkentő, vérlemezke-összetapadást gátló hatásukkal védik az egészséget. Fogyasztásuk csökkenti a trombózisveszélyt is, illetve csökkenthetik egyes daganatos betegségek rizikóját.

Az utóbbi évek eredményei alapján ma már kisebb jelentőséget tulajdonítanak a zsírokat alkotó zsírsavaknak. Egyre több adat szól arról hogy nem a zsír, hanem az azt tartalmazó vörös húsok más komponensei jelentik a valódi kockázatot, s az is bizonyított, hogy a növényi olajok, például a sokat dicsért olívaolaj sem elsősorban a telítetlen zsírsavai miatt egészséges. Emiatt tanácsos némileg árnyalni az állati zsiradék kapcsán kialakult képet: ugyan a növényi olaj jobb választás lehet, de a disznózsírtól sem kell fóbiásan félni. Főképp annak tudatában, hogy jelentősen több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint telítettet.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Egészségesebb a mangalicazsír?

A telített zsírsavak és a koleszterinproblémák közötti kapcsolat sem tűnik már olyan egyértelműnek. Az érelmeszesedés kialakulása többtényezős folyamat, s ha kialakul, a betegség kockázatának növekedése ezzel nem feltétlenül egyenesen arányos. A telített zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok mérsékelt fogyasztása nem jár jelentős rizikónövekedéssel, sőt: egy nemrég publikált, több mint 10 000 beteg adatait feldolgozó elemzés szerint bár növényi olajok fogyasztásával a koleszterinszint csökkenthető, ez nem jár együtt a szív-érrendszeri eredetű (vagy egyéb okkal összefüggő) halálozás csökkenésével.

A disznózsír ellenes hadjárat egyik szerencsés kivételezettje a mangalica zsírja, amelynek sokan rákmegelőző, gyógyító hatást tulajdonítanak. Értéke azonban - amellett, hogy hungarikum - a sonkakészítés és a hús egyéb feldolgozása esetén érződik, mivel a mangalicák húsa márványozott (vagyis az izomrostokat egyenletesen szövi át a zsír, nem úgy, mint a hússertéseknél). A mangalica zsírja viszont ugyanolyan zsírsavakat és ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint egy átlagos hússertés.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: +1 °C

A rétegfelhőzet szakadozik, csökken, de főként az ország északnyugati, északi harmadán megmaradhat, máshol lesznek kevésbé felhős, napos tájak, illetve időszakok. Késő délután délnyugat felől vastag, zárt felhőzet érkezik. Legfeljebb néhol lehet szitálás, esetleg gyenge eső. A keletiről északkeletire forduló szelet nagyobb területen kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között alakul. Késő estére -2 és +4 fok közé hűl le a levegő. A fronthatás tehát állandósult a hétvégére, így a fejfájásra hajlamosak még nem lélegezhetnek fel.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra