A cukor oly mértékben elárasztotta a világ élelmiszeriparát, hogy szinte nincs olyan készétel vagy konzerv, amelyben ne lenne megtalálható. Például egyes leveskonzervekben több a cukor, mint a hús vagy a kagyló, még akkor is, ha az íze el van nyomva aromákkal, citromlével vagy sóval - állítja a táplálkozásról szóló leghíresebb "botránykönyvek" egyike.
A táplálkozásról szóló leghíresebb "botránykönyvek" egyike a William Dufty Cukor blues című munkája, amelyről kedden a Kétezeregy Kiadó vezetője, Benda Judit beszélt.
A botránykönyv jelzőt a szerzőnek az az okfejtése indokolja - még napjainkban is -, amely szerint a cukor oly mértékben elárasztotta a világ élelmiszeriparát (ami mögött komoly gazdasági érdekek húzódnak meg), hogy szinte nincs olyan készétel vagy konzerv, amelyben ne lenne megtalálható. Például egyes leveskonzervekben több a cukor, mint a hús vagy a kagyló, még akkor is, ha az íze el van nyomva aromákkal, citromlével vagy sóval.
A vitamintablettáktól és egyes gyógyszerektől a ketchup-ig, a zabpehelytől a palacsintáig, a pirítóstól a mártásokig, a sült babtól bizonyos szalonnakészítményekig mindenben van cukor - állítja a leleplező élelmiszeripari könyvek klasszikus amerikai szerzője.
Az utóbbi években bizonytalan léptekkel elindult reformtáplálkozás mozgalom ellenére a cukor és a cukrozott élelmiszerek, a fehér liszt és a hántolt rizs a legtöbb háztartásban még mindig az alapélelmiszerek közé tartozik - véli Benda Judit, táplálkozásszakértő, aki szerint az először 1976-ban az Egyesült Államokban megjelent Sugar Blues (Cukor blues) aktualitása semmit nem csökkent, sőt, a mű most vált igazán időszerűvé Magyarországon.
Történetek a cukorról, a sörről, a szexről, az ételhamisításról, boszorkányokról és üldözőikről, orvosokról és papokról, egyszóval az életről - olvasható a könyv fülszövegében.
Egy japán filozófus szerint ahhoz, hogy az amerikaiak legyőzzék a vietnamiakat, egy amerikai kantint kellett volna ledobniuk. "A cukor, a csokoládé és a Coca-Cola hamarabb elpusztítja őket, mint bármelyik bomba" - idézi a filozófust William Dufty, akinek könyvét nagyra értékelte barátja, John Lennon és Gloria Swanson, a némafilmek koronázatlan királynője. Ő volt az, aki annak idején felhívta Dufty figyelmét a cukor értelmetlen hatalmára.
A könyv arról is szól, hogyan szokhatnak le a fölösleges cukorfogyasztásról a felnőttek, illetve a gyerekek. Nem könnyű feladat egyébként: majdnem egyenértékű azzal, mintha az alkoholról kellene leszokni az alkoholistáknak - de az elszántság és a kitartás meghozza a gyümölcsét.
