A hazai hévíz- és gyógyvíztermelés mellett már a múltban is foglalkoztak a kitermelt víz palackozásával és forgalmazásával. Ezek a vizek gyakran a forrással kapcsolatos fantázianévvel kerültek forgalomba.
Az elmúlt években mélyített hévíztermelő kutak gazdaságos üzemeltetése érdekében sok helyen ásványvíz-palackozót is építettek, és a piacot természetes vagy szénsavval dúsított ásványvizekkel látták el. Az ásványvizek forgalmazása csak az egészségügyi szervek engedélyével, és a vonatkozó szabvány előírása szerint történhet.
A palackozott ásványvizek vegyi összetétele nem azonos, a vízben oldott sók és alkotórészek mennyiségéről a palack címkéje ad felvilágosítást.
A hazai ásványvizek leggyakoribb összetevői és élettani hatásuk
Az egyszerű ásványvizek kevés oldott sót tartalmaznak, amennyiben nem radioaktívak, napi fogyasztásra alkalmasak, testhőmérsékleten fogyasztva a gyomorban görcsoldó hatásúak. Napi 1-1,5 liter víz elfogyasztása a vizelet-kiválasztást és a húgyutak átöblítését segíti.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A természetes szénsavas ásványvizekben a szénsav rendkívül finom eloszlásban van, a szénsav-buborékok egyenlő nagyságúak, egyenletesen szabadulnak fel. A széndioxiddal mesterségesen, nagy nyomással telített vízből a szénsav gyorsan távozik el, a buborékok nagyok, nem egyenlő nagyságúak.
A szénsavas ásványvíz étvágyjavító hatású, a gyomor elválasztó tevékenységét fokozza. A mesterségesen szénsavval telített víz gáztartalma a gyomorban kellemetlen feszülő érzést okozhat. Lázas betegek étvágytalanságát kedvezően befolyásolja étkezés előtt és étkezés közben a kortyonként 1-2 deci ásványvíz elfogyasztása.
Alkalikus vizek nátrium és kálium tartalma magas. A nátriumhidrokarbonát (NaHCO3) a gyomorba kerülve semlegesíti a gyomorsavat cukorbetegség gyógykezelésénél. Az alkalikus víz fogyasztása után csökken a vércukor. Alkalikus víz hatására fokozódik a vizelet húgysavoldó képessége. Alkalikus vízzel végzett ivókúra hatására a csalánkiütés enyhül, vagy teljesen elmúlik.
Földes, meszes vizekben a kalciumtartalom magas. A szervezetben kb. 1 kg kalcium van, amely 1% kivételével a
csontrendszer alkotórésze. A fejlődő szervezet fokozott mészszükségletét az anya csontrendszerébôl fedezi a terhesség és szoptatás ideje alatt. Ha nem kielégítő a kalciumbevitel, akkor megfogy a csontok és a fogak mésztartalma, csontlágyulás, fogromlás következik be.
A napi kalciumszükséglet 1-1,5g. A szervezetbe kerülő kalcium csak akkor épül be, ha egyidejűleg kellő mennyiségű foszfát áll rendelkezésre, egyébként a vesén és beleken keresztül ürül.
A meszes vizek gyulladáscsökkentő hatásúak. A gyulladást csökkentő hatás érvényesül hasmenéssel járó bélhurut kezelésében, mert használata után a hurutos váladék besűrűsödik.
Régi megfigyelések állapították meg a meszes vizek vizeletelválasztást fokozó hatását. A húgyutak hurutos gyulladásos betegségeiben is érvényesül a kalcium gyulladást csökkentő hatása.
Kloridos (konyhasós) vizek a gyomorban felhígulnak. A felhígulás folyamata lassú. A konyhasós vizek hatással vannak mind a nyálkahártya gyulladásos folyamataira, mind a gyomornedv elválasztására.
Keserűvizek A megivott keserűvíz felhígulása a gyomorban kezdődik, és folyik tovább a bél felé. A hashajtó hatást a víz szulfáttartalma okozza. Egyszeri hashajtásra legalább 3g szulfát szükséges. A magasabb koncentrációjú keserű- és glaubersós vizek bevitele után kiürül az epehólyagban és az epeutakban pangó epe.
Vasas vizek Az ásványvizekben a vas mint ferroion fordul elő, felszívódásra legalkalmasabb formában. A felszívódott vas a májban és a lépben raktározódik, a vérben mint ferriglobulin kering. A vasas vizeket régóta alkalmazzák a vérszegénység gyógyítására. A gyógyító hatás eléréséhez napi 10 mg vas elegendő, tehát azok a vasas gyógyvizek, melyeknek vastartalma literenként 20-30 mg, eredményesen alkalmazhatók.
Kénes vizek enyhe hashajtó hatásúak. A kénes víz hidegen csökkenti az epeelválasztást, melegen fogyasztva fokozza. A kénnek szerepe van a máj méregtelenítő tevékenységében is. A kénes ásványvizes ivókúra is csökkenti a vérnyomást, fokozza a légzőközpont ingerlékenységét. A kén értágító hatása a felsőlégutak területén is megnyilvánul. Kénhez kapcsolódva ürülnek ki a szervezetből a bélen keresztül a nehézfémek. Javul a gyomor emésztése a kéntartalmú ásványvizek fogyasztása után.
Jódos, brómos vizek Jódos ásványvizek fogyasztása csak orvosi előírás szerint történhet. A jódot régóta alkalmazzák a hipertónia és az érelmeszesedés gyógyításában. Legrégebben ismert a jódnak a pajzsmirigyre kifejtett hatása. A brómos ásványvizeknek alacsony a brómtartalmuk, ennélfogva különösebb gyógyászati jelentőségük nincs.
Radioaktív vizek gyógyító hatását sugárzó energiájuk okozza. A szervezetbe jutó radioaktivitás olyan kismértékű, hogy kóros elváltozásokat nem okoz. A sugárzó energia ingerhatása a sejteket olyan reakcióra készteti, amelyekre különben nem lennének képesek. A természetben előforduló rádium bomlásterméke a radon emanáció, ami tulajdonképpen illékony, gáznemű anyag. A radontartalmú vizek számaránya a legnagyobb a természetben előforduló radioaktív vizek között. A radontartalmú vizekben keletkező radióaktív anyagok rövid ideig tartó, igen kis intenzitású, a szervezetre ártalmatlan sugárzást bocsátanak ki.
A palackozott napi fogyasztásra használt ásványvizek összes oldott sótartalma csekély, ezért orvosi ellenőrzés nélkül használhatóak, aki viszont ivókúrát kezd, előzőleg orvosától kérjen tanácsot!
Legjobban: