A koleszterinszintet csökkentő sztatinok egyes súlyos mellékhatásai gyógyszerkölcsönhatással magyarázhatók - közölték amerikai kutatók.
A népszerű koleszterinszint-csökkentő sztatinok legalább egy vérnyomáscsökkentő szerrel úgy lépnek kapcsolatba, hogy károsítják a sejtek energiaközpontját, a mitokondriumot - jelentette meg a Nature Biotechnology szaklapban egy tesztsorozat eredményét Vamsi Mootha és kutatócsoportja.
Az amerikai szakemberek szabadon hozzáférhetővé tették adataikat más kutatók számára is, akik a gyógyszerek hatását akarják elemezni.
A néhány mikrométer nagyságú, gömb vagy henger alakú mitokondriumokban termelődik az ATP (adenozin-trifoszfát), mely a sejtek energiaellátását segíti. Mootha és csapata a Harvard Egyetemen és a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) több mint kétezer gyógyszert tesztelt abból a szemszögből, hogyan befolyásolják ezt a folyamatot.
A mitokondriumok működését vizsgálták úgy, hogy mérték az ATP-szintet és a génfunkciókat. Azt találták, hogy a sztatinok egy része csökkenti az ATP szintjét és beavatkozik a mitokondriumok működésébe.
"A hatféle sztatinból, melyet vizsgáltunk, három (a fluvasztatin, a lovasztatin és a szimvasztatin) erőteljesen csökkentette a sejtek ATP-szintjét és a mitokondriális aktivitást" - írják vizsgálatuk ismertetésében.
A másik három vizsgált sztatinnál, az atorvasztatinnál, a pravasztatinnál és a rosuvasztatinnál csekély hatást találtak.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
A sztatint szedő páciensek egy része izomfájdalomról és izomgyengeségről panaszkodik, aminek oka lehet az izomsejtek mitokondriumainak megváltozott működése.
Az okok keresése során jutottak el a kutatók a propranolol hatóanyaghoz, mely igen elterjedten használt vérnyomáscsökkentő szer. A hatóanyag béta-blokkolóként került forgalomba 1964-ben.
Mootha nagyon fontosnak tartja megállapításukat, mert a betegek jelentős részének van egyidejűleg problémája a magas vérzsírral és a magas vérnyomással, szed mindkettőre gyógyszert.
A csoport számos más szert is talált, melyek a sztatinokhoz hasonlóan hatottak a mitokondriumokra.
Mootha felhívta a figyelmet arra, hogy csoportja laboratóriumi izomsejt-tenyészeteken vizsgálódott eddig, és még nagyon sok tesztre lesz szükség.
Legjobban: