Mielőtt részleteznénk a kiváltó okokat, érdemes röviden kitérni arra, hogy pontosan hogyan is alakul ki a hasmenés. Mint azt dr. Hannibal Person gasztroenterológus, hepatológus szakorvos írja a The Conversation oldalán, minden táplálékot, amelyet elfogyasztunk, emésztőrendszerünk apró elemekre bont le, hogy így hasznosítani tudja belőle az értékes tápanyagokat. Az emésztés valójában már a szájüregben megkezdődik a nyálban lévő lebontó enzimek és eleve az étel megrágása révén, az igazán érdekes folyamatok azonban a vékonybélben történnek. Ide a gyomorból még folyékony állagban érkezik a táplálék, és a vékonybél falán keresztül szívódnak fel belőle a szervezet számára hasznos összetevők. Amint aztán a bélsár átkerül a vastagbélbe, ott lassanként felszívódik a víztartalma, így aztán székletürítéskor már kellően szilárd végtermék távozik a vécécsészébe.
Mi okozza a híg hasmenést?
Valójában létezik egy osztályozási rendszer, a Bristol-skála, amely megjelenése alapján kategorizálja a székletet. A spektrum egyik végén a tömör, kemény, nehezen ürülő, bogyószerű széklet található, amely a székrekedés szélsőséges megjelenési formája. A másik végén pedig a teljesen híg széklet áll, amely hasmenés nyomán ürül a szervezetből. Utóbbi Person doktor cikke szerint abból ered, hogy a belek valamilyen okból kifolyólag nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat, ezért nem szívódik fel a széklet folyadéktartalmának nagy része, mielőtt elérné a végbelet. Általában akut emésztőrendszeri fertőzések váltják ki a panaszt, így vírusok, baktériumok vagy akár paraziták. Vannak kórokozók, amelyek a beleket irritálva gátolják a vízfelszívódást, míg mások olyan vegyületeket termelnek, amelyek további folyadékkibocsátásra sarkallják a bélrendszert, még vizesebbé téve a bélsarat.
A Clevelandi Klinika leírása rámutat, felnőtteknél leggyakrabban norovírus, gyermekeknél rotavírus vált ki akut hasmenést. Ezenkívül sok esetben ételfertőzések- és mérgezések következménye a probléma, különösen a nyári időszakban. A fertőzéseken túl heveny hasmenést okozhatnak mellékhatásként egyes gyógyszerek, például antibiotikumok, magnéziumtartalmú gyomorsavlekötők, illetve onkológiai szerek. Továbbá a hashajtók túlhasználata is kellemetlen panaszokhoz vezethet. Szintén hasmenést okozhatnak táplálékintoleranciák: például vannak, akik nehezen emésztik meg a gyümölcscukrot vagy a glutént.
Így kezeld a hasmenést
A hasmenés legnagyobb veszélye, hogy általa rengeteg vizet veszít a szervezet. Éppen ezért, noha a panaszok jellemzően néhány nap alatt maguktól rendeződnek, nagyon fontos ebben az időszakban kellő figyelmet fordítani a folyadékpótlásra – apránként, gyakori kortyokban. A tiszta csapvíz mellett jó választást jelentenek a vízzel hígított, nem rostos gyümölcslevek, levesek, sportitalok. Kerülni kell viszont a koffeint, mert az súlyosbíthatja a tüneteket. Hasonlóképpen kerülni kell a szénsavas üdítőitalokat és a puffasztó ételeket – káposztát, hüvelyeseket. Szintén nem javasolt a tejfogyasztás ebben a pár napban, ahogy a megterhelő, zsíros, fűszeres ételek sem tesznek jót. Helyette inkább olyan élelmiszereket válasszunk, amelyek székletfogó hatással bírnak. Jó kiindulópont lehet az úgynevezett BRAT diéta: a betűszó a banán, a rizs, az almalé és a toastkenyér kezdőbetűiből áll össze. Ugyancsak hasznos lehet a burgonya és a sovány húsok. Habár a patikákban számos gyógyszer elérhető vény nélkül a hasmenés enyhítésére, fertőzéses eredetű panaszok esetén ezek alkalmazása nem javasolt.
Ami pedig a megelőzést illeti, nagyon fontos a mindennapokban törekedni a jó személyes higiéniára és az élelmiszerek biztonságos tárolására, felhasználására. Fél évnél fiatalabb gyermekek esetében pedig érdemes megfontolni a rotavírus elleni védőoltás beadatását.
