Bélféregtől légzési panaszok...
Az orsóféreg-fertőzésAz orsóférgesség vagy Ascariasis az egyik leggyakoribb, férgek által okozott parazitafertőzés Magyarországon. A 20-40 cm-es jószágok az ember vékonybelében élve dézsmálják meg a táplálékot, és - nem tévedés! - főként légzési panaszokat okoznak.
h i r d e t é s
Férgek a bélben
Adott egy hosszú, földigilisztához hasonlító formájú féreg. A hímek 20, a nőstények 40 cm hosszúak, testük 3-5 mm átmérőjű. Végeik a szövőszék orsójához hasonlóan elvékonyodnak, kihegyesednek, a hímek bekunkorodó vége eltér a nőstényekétől, utóbbiaké inkább megtört alakú. A kifejlett orsóférgek az ember vékonybelében élősködnek. Egyetlen nőstény 200 000 petét bocsát ki naponta! Az éretlen peték hosszúkás, ovális alakúak, és a széklettel távoznak az emberből. Háromrétegű lipoid (glikogén és fehérje) tokkal rendelkező peték igen ellenállóak.
Bélféreg
A lárvák a bélfalon átjutva bekerülnek a vénás vérerekbe, ahonnan első útjuk először a májba vezet, majd onnan, immár harmadik lárvastádiumnak megfelelő alakban a jobb szívfélbe jutnak. Az első fontos állomás azután a tüdő. Itt a léghólyagocskák falát átlukasztva jutnak a tüdő üregébe. A fertőzött köhögése taszítja a lárvákat a hörgők, a légcső, illetve a garat felé, közben elérik a negyedik lárvastádiumot.
A mintegy tíz napos vándorlás során a lárvák csaknem másféle milliméteresre nőnek. Végül a szájüregből egyszerűen lenyeli őket a parazitagazda. Amikor már másodszor is a bélbe jutnak, ivarérett férgekké fejlődnek. A vékonybélben azután párzás és peterakás következik. Az életképes lárvák szervezetbe jutásától számítva 2-3 hónap elteltével jelennek meg először a székletben az újabb fertőzésre hivatott lárvák. A "felnőtt" orsóférgek kígyószerű mozgással közlekednek, és 1-2 évig élnek a bélben.
Jó tudni
Az orsóféreg rendszertani besorolása a következő: Hengeresférgek törzse (Nemathelminthes), Fonalférgek osztálya (Nematoda), Ascaris nem, végül a faj: Ascaris lumbricoides.Megfázás vagy féreg? - Tünetek
A féreg életciklusának tüdőben történő vándorlási vagy migrációs szakasza idején meghűléshez, bronchitiszhez hasonló tüdőpanaszok jelentkeznek (pulmonális szakasz), köhögés és láz jelzik, hogy valami nincs rendben a szervezetben. A fertőződés után nagyjából tíz nap lappangás idő telik el a légúti tünetek megjelenéséig. Igaz, e tünetek inkább csak nagyon erős fertőzést követően jellemzőek. Amikor a lárvák a tüdőbe férkőznek, a léghólyagocskák fala sérül, ami kisebb vérzésekkel járhat. A léghólyagok üregében gyulladási folyamatokban szerepet játszó fehérvérsejtek tolonganak (Löffler-féle eozinofil beszűrődés), s ez a tüdő röntgenfelvételén is nyomot hagy. Allergiás panaszok is megjelenhetnek.Hasonló gyulladásos jelenségek egyéb szervekben is tetten érhetők, hiszen a vérrel a lárvák gyakorlatilag bárhova eljuthatnak.
A bélben tanyázó férgek igen mozgékonyak, eközben elzárhatják az epe- vagy hasnyálmirigy-vezetéket, bejuthatnak a vakbél féregnyúlványába. Ezek a legsúlyosabb következmények, s bizony sokszor csak sebészileg gyógyítható elzáródásokat okoznak. A megbetegedések mintegy 0,2%-ában valamilyen orsóféreg okozta elzáródás okozza a beteg halálát. A férgek természetesen a gazdaszervezettől veszik el az életéhez szükséges táplálékot, ezért fogyás, alultápláltság alakul ki.
Miért is kell olyan alaposan megmosni a friss zöldséget?
A fertőzés idejétől kezdve további 6-8 hét telik el az ivarérett férgek kifejlődéséig a bélben. A fertőzést követő hatodik héten már új peték távoznak a széklettel, amelyek éréséhez tehát további 4-6 hétre van szükség. Ebből következik, hogy az emberek nem közvetlenül egymást fertőzik meg, a fertőző peték a talajról a szájon át jutnak be az ember szervezetébe.
Érdekesség
Az orsóféregről szóló első említés i. e. 1540-ből származik, az Ebers-féle papirusztekercseken esik róla szó. Ennél korábbi fonálféregről szóló parazitaleírás talán nem is létezikMit okozhat?
Már volt szó az élősködő által okozott panaszokról. A kórokozók számától függően általában súlyosabb gondot okoznak azok a férgek, amelyek a garatot már megjárva jutnak vissza vékonybélbe. A legsúlyosabb állapotokat akkor okozzák, ha a féreg lárvái a májba vagy hasnyálmirigy-vezetékbe jutnak, és ott okoznak elzáródást, hashártyagyulladást.Előfordulhat, hogy csupán valamilyen hányással vagy széklettel távozó béltartalom hívja fel a figyelmet a féregfertőzésre, a beteg amúgy teljesen tünetmentes. A béltraktustól távoli szervekbe bekerült lárvák a legkülönfélébb hasüregi gyulladásokat okozhatják.
A lárvák mikroszkóp segítségével jól beazonosíthatók a székletben. A székletvizsgálattal bizonyítást nyert fertőzést a specifikus ellenanyagok vérben történő megjelenése, valamint a vérkép is igazolja. A vérben ugyanis jelentősen megnő az eozinofil granulociták száma. Ezen kívül köpet-vizsgálat, tüdőröntgen, tüdőgyógyászati vizsgálat szükséges a pontos diagnózishoz.
A bélféreg ellen van gyógyszer!
Az orsógiliszta ellenszerei a különböző jól bevált féregirtó készítmények, amelyek a petét és a lárvát egyaránt hatékonyan elpusztítják. Ez egyben a továbbfertőzést, a további betegségek megelőzését is szolgálja. A bevált ellenszert - a főként a lárvákra ható tiabendasolt, illetve a kifejlett orsóférgeket elölő mebendasol hatóanyagot - az orvos által előírt dózisban legalább három napig kell szedni. Sebészeti beavatkozásra szerencsére ritkán van szükség.Mindenek előtt fontos a megelőzés, ami azt jelenti, hogy a trágyával és trágyázott földdel kapcsolatban lévő állatokkal való foglalkozás után, valamint emberi ürülékkel való tevékenység után alaposan, fertőtlenítőszerrel kezet kell mosni. Az első lépés pedig a felvilágosítás, hogy gondoljunk a veszélyforrásra, és előzzük meg az orsóféregpetékkel való fertőződést.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!