"A legfontosabb dolog, amit tudnunk kell a mellkasi fájdalomról, hogy ha tapasztaljuk, akkor azonnal hívjunk mentőt" - hívja fel a figyelmet dr. Phillip Levy, sürgősségi orvosprofesszor, a detroiti Wayne Állami Egyetem alelnöke. "Nem vesztegethetjük az időt azzal, hogy megpróbálunk öndiagnózist végezni. Azonnal kórházba kell jutni. És ideális esetben mentővel jussunk el a legközelebbi kórházba, ahol megfelelően megvizsgálhatják a mellkasi fájdalmunkat" - tette hozzá.
Dr. Levy az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának új ajánlását kidolgozó szerkesztőbizottság tagja volt. Az ajánlás abban segíti a pácienseket és az orvosokat is, hogy gyorsabban cselekedjenek, okosabban döntsenek és világosabban kommunikáljanak a mellkasi fájdalomról . Többek között ide tartozik az is, hogy vannak olyan betegek, akik mellkasi "fájdalom" helyett mellkasi "diszkomfortról" számolnak be, amikor nyomást vagy feszítő érzést tapasztalnak a mellkasukban vagy akár a vállukban, a karukban, a nyakukban, a hátukban, a hasuk felső részében vagy az állkapcsukban.
Ha ezek a tünetek hirtelen jelennek meg, akkor az azt jelentheti, hogy csökken a szív vérellátása - magyarázza dr. Martha Gulati, az Amerikai Preventív Kardiológiai Társaság elnöke és a Circulation című folyóiratban publikált ajánlást szövegező szerkesztőbizottság elnöke. A mellkasi fájdalom nem mindig jelent szívinfarktust , ami akkor jelenik meg, amikor megszűnik a szív vérellátása, és a szív oxigénhiánytól szenved. "A mellkasi fájdalmak nagy része nem halálos" - mondja dr. Gulati. "Sőt a többségük nem is kardiológiai eredetű." Hiszen előfordulhat légzőszervi, izom- és csontrendszeri, emésztőrendszeri, pszichológiai és más okok miatt is. "Ha viszont kardiológiai eredetű, akkor halálos is lehet" - figyelmeztet dr. Gulati. Ezért kell nagyon sürgősen ellátni ezeket a betegeket. "Már igen hatásos kezelési módjaink vannak, de az időveszteség szívizomveszteséget jelent" - mondja a szakértő. "Minél hamarabb látja orvos a beteget, annál hamarabb kezdheti meg a kezelést."
A két amerikai kardiológus orvostársaság mellkasi fájdalomról szóló első közös ajánlása született most meg, és ez olyan sztenderdeket állít fel, amelyek alapján az orvosok sokkal könnyebben tudják eldönteni, hogy kik vannak igazán kockázat alatt, és így csökkenteni lehet nem veszélyes állapotban lévőkön feleslegesen elvégzett vizsgálatokat, teszteléseket. Az ajánlások között van például a megosztott döntéshozatal. "Ezzel újraértelmezzük az orvos és a páciens között lezajlott párbeszédet, és így mindkét fél részese lesz a következő lépést meghatározó döntéshozatalnak" - magyarázta dr. Levy. Ez a koncepció egyszerűen hangzik, de hangsúlyozta: "van egy olyan generáció, amelyik hozzászokott ahhoz, hogy amit az orvos mond, annak kell történnie." Ám ha a betegnek kényelmetlenséget okoz az orvos döntése, akkor az elbizonytalanítja a pácienst. Kutatással is alátámasztották, hogy "ha a beteg részese a döntéshozatalnak, akkor sokkal elégedettebbek a kezeléssel is."
Ám mindez csak akkor történhet meg, ha a beteg időben kér orvosi segítséget. Ha a legtöbb mellkasi fájdalom nem kardiológiai eredetű, akkor sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ha a beteg ilyenkor elkerüli a sürgősségi betegellátást, akkor dr. Levy szerint gyakrabban alakulnak ki komplikációk, mintha szívinfarktussal kerülnének kórházba. "És az emiatt kialakuló komplikációk életveszélyesek is lehetnek."
