Világszerte, de különösen hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokot jelentik, ez igaz a pandémiás időszakra is. Emiatt különösen fontos a szívinfarktus megelőzése, megtörténte esetén pedig az intenzív életmódterápia, a szoros szakorvosi kontroll. A szívinfarktus gyakori betegség, hirtelen, sokszor akár előjel nélkül történik és magukat egészségesnek gondoló embereknél is felléphet. A szívinfarktus oka, hogy a szívben elzáródik egy ér, amely a szívizom egy részét ellátja, ez pedig típusos esetben nagy mellkasi fájdalmat okoz, a szívizom pedig elkezd elhalni. Becker Dávid osztályvezető egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke azt mondta, ma Magyarországon húsz szívkatéteres laboratórium van, így éjjel-nappal, bárhol élő infarktusos beteg megfelelő ellátásra juthat. A legkorszerűbb kezelés, amikor szívkatéterrel megnyitják az elzáródást, behelyeznek egy sztentet, egy hálós csövet, ezáltal pedig helyreállítják a vérellátást.
Az MKT leendő elnöke rámutatott, minél később kapja meg valaki a katéteres ellátást , annál nagyobb az esélye a végleges szívizomelhalásnak és a különféle következményeknek. Tartós szívelégtelenség alakul ki, ha sokat várakozik a beteg, a legsúlyosabb esetben pedig szívritmuszavar lép fel az infarktus első óráiban, és halálos is lehet, ha nincs, aki rögtön megkezdje az újraélesztést.
"Nagyon fontos, ha valaki - különösen akkor, ha még sosem fordult nála elő - erős, nyomó, szorító mellkasi fájdalmat érez egészen váratlanul, azonnal hívjon mentőt. Ne a szomszédhoz forduljon tanácsért, ne a háziorvosához menjen, mert ezekkel időt veszít" - emelte ki a szakember.
Becker Dávid leszögezte: Magyarországon az infarktusos betegek sokat várnak, az átlagos hezitációs idő körülbelül három óra, míg Ausztriában például 70 perc. A koronavírus-járvány pedig tovább rontott a helyzeten, elsősorban a betegek félelme miatt négy óra fölé emelkedett ez a várakozási idő. Ez a szakember szerint nagyon rossz, mert tovább rontja a betegek életkilátásait.
Hogyan kerülhetjük el a szívinfarktust?
Az úgynevezett befolyásolható rizikófaktorok közé tartozik az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a stressz, de az is, ha a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás nincs jól kezelve. Ezek döntő hatással bírnak az érelmeszesedés kialakulásában, ami a szívinfarktus melegágya. Ha ezekre a tényezőkre odafigyelünk, magunk is sokat tehetünk a megelőzésért.
Az MKT leendő elnöke arról is beszélt, hogy számos tévhit terjeng az interneten, sok beteg infarktus után abbahagyja a koleszterincsökkentő sztatinok szedését, mert "rosszat olvasott róla". A szakember viszont arra figyelmeztet, hogy veszélyes, ha valaki az online híreknek hisz, nem pedig az orvosának, mivel a felírt gyógyszerek 30-50 százalékkal csökkentik az újabb infarktus kialakulásának esélyét. Ha valakinek a családjában - elsősorban szülők esetében - egészen fiatalon, 30-40 éves korban előfordult infarktus, az intő jel lehet. A fiatalkori infarktusok hátterében állhat a familiáris hiperkoleszterinémia, vagyis az öröklött magas koleszterinszint - ilyen esetekben fontos a gyógyszeres kezelés megkezdése, csökkentve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.
Becker Dávid azt mondja, Magyarországon évente 30-40 ezer szívinfarktust kezelnek, a korábbi 30 százalékról pedig mára 5-6 százalék alá csökkent a kórházi halálozások száma. "A késlekedés, az egészségtelen életmód, a halmozott rizikófaktorok miatt az ugyanilyen ellátásban részesülő nyugat-európai betegekhez képest a magyarok prognózisa rosszabb. Nagyon fontos az infarktus utáni rendszeres gyógyszerszedés, az időszakos koleszterinszint-ellenőrzés, valamint a kardiológiai kontroll" - hangsúlyozta a szakember.
Az egészséges szív elengedhetetlen a teljes élethez
A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre.
"Fontos, hogy mindenki tudja, milyen rizikófaktorok vannak, és igenis lehet befolyásolni, meg lehet előzni egy infarktust vagy sztrókot. Azt pedig ne felejtsük el: egy fiatalkori szívroham vagy sztrók egy egész család életét tönkreteheti. Ezek a helyzetek megelőzhetők odafigyeléssel, adott esetben megfelelő kezeléssel és egészséges életmóddal, ezekre szeretnénk felhívni a figyelmet a Szívünk Napján" - mondta Becker Dávid.
A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják a többi között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír-, a koleszterin- és a vércukorszintet is megmérethetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-vizsgálat, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség.
Az interjút készítette: Mikula Szilvia, Dehir.hu
