Kutatók első ízben számoltak be egy példáról, hogy valaki egy agyi roham következtében a másik nemhez tartozónak hitte magát.
A szóban forgó eset egy 37 éves nővel esett meg, akit a németországi epilepszia-központban kezeltek 2006-ban. További tünetek között hányinger, félelemérzés, és déjá vu érzet szerepelt. A hölgy az alábbiakról számolt be:
"A továbbiakban nem érzem magamról, hogy nő lennék. Olyan, mintha férfivá változtam volna. A hangom például, ebben a pillanatban is olyan, mint egy férfi hangja. Egyszer, mikor a karomra néztem, úgy tűnt, mintha egy férfi karját látnám, melyen a szőrszálak is férfiasan nőttek."
Bár furcsa, de ez az érzékcsalódás nemcsak önmagát érintette. Egyes nőket szintén férfinak vélt: "Egyszer egy barátnőmmel egy szobában voltunk, és észrevettem, hogy ő is férfivá változott, beleértve a hangmélységének változását."
Az érzékcsalódást megelőzően a hölgy teljesen egészségesnek tűnt, kórelőzményében semmilyen elmegyógyászati betegség nem szerepelt, eltekintve a felnőttkori depresszió tüneteitől. Burkhard Kasper, a németországi Erlangeni Egyetem neurológusa szerint a betegnél soha nem jelentkezett hasonló jelenség a rohamokon kívül. Később az epilepsziaellenes gyógyszerek enyhítették az érzékcsalódásokat, valamint a többi tünetet.
Az MRI képalkotó vizsgálat felfedte, hogy az agy tumoros elváltozása nyilvánvaló kapcsolatban állt az érzékcsalódások kialakulásával. Ez a tumor a ganglioglioma volt, melyet jóindulatúnak tartunk. Kasper hozzátette: "Úgy gondoljuk, a hölgyre még hosszú élet vár."
A daganat az agy jobboldali amygdalájában volt, melynek szabálytalan működése a jobb halántéklebeny környékén volt látható. Az amygdala fontos szerepet játszik az emberi önkép kialakításában, beleértve azokat az aspektusokat, mint a család, az érzelmi állapot, a nemi identitás. Korábbi vizsgálatok során a halántéklebeny elektromos ingerlése hatással volt a szexuális önképre.
Ezen megállapítások felvetik, hogy létezik egy agyi szabályzókör, amely a nemi percepciót befolyásolja. Habár ez egy egyszeri eset, az idegtudomány ebből is sokat tanulhat. Kasper megemlített egy másik esetet, melyben egy férfi agysebészeti beavatkozás következtében képtelen volt új eseményeket elraktározni a hosszú távú memóriájába. Ez az eset is hozzájárult a memória működésének megértéséhez.
Az agyi rohamokkal járó betegségekben előfordul, hogy egy agysebészeti eljárás során elektródákat ültetnek az agyba, mely monitorozza és befolyásolja a rendellenességet, másrészt segít az agyi szabályozó körök jobb megértésében. Elektródák képesek kiváltani hasonló érzékcsalódásokat is, melyek gyógyszer segítségével jól karbantarthatók.
Animáció: HáziPatika.com
