A pánikroham nem okoz szívrohamot, mert a szívinfarktust egy vagy két olyan ér elzáródása okozza, amely a szívet friss vérrel látja, látná el. De annak ellenére is, hogy a pánikroham nem váltja ki a szívrohamot, a stressz és a feszültség hozzájárulhat a szívkoszorúér-betegség kialakulásához. A pánikbetegség egyedi eseményként vagy kóros mértékű feszültséggel párosulva jelentkezik. Vannak olyan kutatások, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a kórosan feszült, ideges személyeknél magasabb lehet a szívbetegségek kockázata, mert kisebb a szívritmuskülönbségük.
Mi az a szívritmuskülönbség?
A szívritmuskülönbség a szívverések között eltelt idő különbsége. A szívritmust az autonóm idegrendszer szabályozza. A szívritmus az illető fizikai aktivitásától és érzelmi állapotától függően a nap folyamán változik. Ha magas a szívritmuskülönbség értéke, az azt jelenti, hogy a szívritmus hatékonyan változik a nap folyamán attól függően, hogy mit csinál az illető. Továbbá ez azt is jelzi, hogy az autonóm idegrendszer jól működik.
Az alacsony szívritmuskülönbség pedig annak a jele, hogy az illető szíve nem elég hatékonyan váltja a sebességfokozatokat. Van olyan vizsgálat, amely kimutatta, hogy a kis mértékű szívritmuskülönbség emeli a szívbetegségek kockázatát. Kutatásokat elemeztek , amelyek olyan személyek szívritmuskülönbségét vizsgálták, akiknél diagnosztizálták a rendellenes mértékű feszültéséget, valamint a pánikbetegséget.
Az elemzés szerint a résztvevőknek alacsonyabb volt a szívritmuskülönbsége, mint azoknak, akiknek nem volt semmilyen rendellenes belső feszültsége vagy pánikbetegsége.
Nagyon fontos, hogy értsük meg: ha pánikrohamunk van vagy pánikbetegségünk van, az nem jelenti azt, hogy szívrohamunk is lesz. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy egyértelműen kimondhassuk, hogy a pánikbetegség növeli a szívbetegség kockázatát.
Mikor menjünk orvoshoz?
Éppen azért, mert a pánikroham és a szívroham tünetei hasonlítanak, mindig az a legjobb, ha azonnal orvosi segítséget kérünk. Azonnal és feltétlenül hívjunk viszont mentőt, ha az alábbi tünetek közül bármelyik jelentkezik:
- hirtelen fellépő, erős mellkasi fájdalom,
- nyomó érzés a mellkasban, ami 2-3 percnél tovább tart,
- a mellkasi fájdalom kisugárzik a karba vagy az állkapocsba.
A Női Szív Alapítvány szerint az orvosok könnyen összetévesztik a nők esetében a pánikrohamot és a szívrohamot. A részletes orvosi vizsgálat, például az EKG és a laborvizsgálat viszont segítheti az orvost a helyes diagnózis felállításában. Ha a szívroham esetén a beteg azonnali orvosi ellátást kap, akkor javulnak a kilátásai és a rehabilitációjának a hatékonysága. Még akkor is lehet megfelelő kezelést kapni, ha a tüneteket nem szívroham, hanem pánikroham okozta.
A kilátások
Az életkilátások összefüggenek azzal, hogy szívrohama vagy pánikrohama volt-e valakinek. Bár a pánikroham nagyon kellemetlen, de nem életveszélyes. A pánikroham az életminőséget rontja, ezért megfelelő orvosi segítséget kell kérni. Az orvosok különböző módszerekkel tudnak segíteni a kóros mértékű feszültségen vagy a pánikrohamon: életmódváltoztatást vagy gyógyszeres kezelést adnak, tanácsokkal látják el a beteget.
A szívroham azonban életveszélyes és azonnali beavatkozást igényel. Jó hír azonmban, hogy a gyors orvosi segítséggel, koszorúértágítással a legtöbb ember túléli a szívrohamot.
