A kábulatot okozó, tiltott (illegális drogok), megtűrt (alkohol) vagy bizonyos esetekben javasolt szerek (nyugtató hatású készítmények) fogyasztása nem újkeletű. Több ezer éves feljegyzésekben is találhatunk utalásokat olyan készítményekre, amelyeket bódító hatásuk miatt fogyasztottak az emberek. Ezeket bizonyos esetekben vallási ceremóniákhoz használták, máskor pedig a gyógyításban vették hasznát a segítségükkel kiváltott, módosult tudatállapotnak. Az IFL Science cikke összefoglalta, mit tudhatunk az első drog- és alkoholfogyasztókról.
Manapság az emberek több ezer pszichoaktív vegyületet használnak ahhoz, hogy valamilyen módon befolyásolják a tudatállapotukat. Rendszeresen fogyasztunk például kávét és teát annak érdekében, hogy a bennük lévő koffein és más vegyületek hatására élénkebbek legyünk napközben. Egyesek viszont épp ellentétes hatást kívánnak elérni alkohollal vagy opiátokkal, hogy a bódító hatás miatt legalább részben elveszítik a kapcsolatukat a világgal. Hasonló bódultságot egyébként a természetben is megfigyelhetünk azon állatok körében, amelyek erjedt gyümölcsöt fogyasztanak. A részegség iránti vágy valószínűleg már az első emberekben is megvolt.
Mitől kábultak el az első emberek?
A korai emberek életmódjáról és szokásairól kevés biztosat tudunk mondani, tudatmódosító növényeket viszont már ők is ismertek és valószínűleg használtak is. Egyes kutatók szerint az őskori barlangfestményeket is megváltozott tudatállapotú emberek készítették. Sőt, vannak olyan elméletek is, mely szerint a kábítószerek hozzájárulhattak az emberi tudat fejlődéséhez. Nagy valószínűséggel a neandervölgyiek voltak az elsők, akik a kannabisz egy formáját használták, erről azonban kevés egyértelmű tárgyi bizonyíték maradt fent. Régészek szerint a pszichoaktív anyagok inkább a Kr. e. 10 ezerre datálható neolitikus forradalom után terjedtek el, amikor az ember gazdálkodni kezdett és létrejödtek az első civilizációk.
Az afrikai vadászó-gyűjtögetők – busmanok, pigmeusok és a hadzabe törzs – valószínűleg az ősi emberi kultúrákhoz hasonló módon élik életüket. Ezek a világtól elzárt társadalmak segíthetnek megérteni azt is, hogy milyenek lehettek az őskori társadalmak hétköznapjai. A busman gyógyítók is használnak egy potenciálisan hallucinogén növényt, az úgynevezett kaishét, melyről úgy gondolják, hogy hatásukra az emberek egy rövid időre "megőrülnek".
Összességében azonban a kutatók úgy vélik, hogy az afrikai szavannákon vadászó, első embercsoportok még csak korlátozott mértékben használtak kábító növényeket. Egyszerűen azért, mert az életben maradásukhoz minden érzékszervükre szükségük volt, bódult állapotban pedig a vadállatok és más emberek támadásaival szemben is kiszolgáltatottak lettek volna. Bizonyos rituálék kapcsán azonban valószínűleg előkerültek hallucinogén gombák vagy bódító hatású főzetek, ezek "receptje" azonban nem ismert.
Mindenhol megtalálták
Nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt Afrikából kivándorolva az emberek új földeket fedeztek fel, ahol új növényekre is bukkantak. A Földközi-tenger partja mentén barangolva fedezték fel az ópiummákot, Ázsiában pedig a kannabiszt és a teát. Régészeti emlékek igazolják, hogy már Kr.e. 5700-ban is ismerték és használták az ópiumot Európában. Ázsiában pedig Kr.e. 8100-ból származó kannabiszmagokat is felfedeztek. Az ókori görög történész, Hérodotosz már időszámításunk előtt 450-ben is arról számolt be, hogy a szkíták rendszeresen fogyasztottak kannabiszt.
Az amerikai kontinensre vándorló első emberek felfedezték a dohányt, a kokát és a matét is, illetve egy sor olyan kaktuszt és gombafajtát, amit aztán hallucinogén és kábító hatása miatt kezdtek használni. Az amerikai őslakosok kezdtek el először az orrukba felszívva fogyasztani ilyen készítményeket, később az európaiak tőlük vették ezt át. Egy 1000 évvel ezelőtti, Bolívia területén talált rejtekhelyen kokaint, illetve a szintén hallucinogén anadenantherát és ayahuascát is megtalálták.
A mezőgazdaság fejlődésével aztán az erjesztett gyümölcsökből készült főzetek is egyre népszerűbbé váltak és egyre nagyobb arányban fogyasztottak világszerte alkoholt. Kínában már Kr. e. 7000-ből is származnak feljegyzések alkoholtartalmú italok fogyasztásáról, a suméroknak pedig Kr. e. 3000-ben is több sörreceptjük volt. A bor központi szerepet játszott az ókori görög és római kultúrákban, felszolgálták Platón szimpóziumán és az utolsó vacsorán is, mai napig a keresztény úrvacsora részét képezi.
