A Queenslandi Egyetem által vezetett kutatás szerint a rendszeres kannabiszfogyasztásnak káros hatásai lehetnek az élet későbbi szakaszában, függetlenül attól, hogy az illető hány évesen kezdett el füvezni. A kutatás azok életkilátásait vizsgálta, akik 15 és 35 éves koruk között rendszeresen kábítószereztek, majd összehasonlította azokkal, akik egyáltalán nem. Az eredmények azt mutatták, hogy a rendszeres fogyasztók életkilátásai 35 éves korukra sokkal rosszabbak voltak azokhoz képest, akik nem éltek kábítószerrel.
Kiderült, hogy a serdülőként napi szinten füvezni kezdők között sokkal magasabb volt a depresszió kockázata, illetve kisebb valószínűséggel rendelkeztek pénzkereső munkával 35 éves korukra, mint az absztinensek. Továbbá nagyobb valószínűséggel fogyasztottak alkoholt szoktak rá a dohányozásra, használtak egyéb tiltott drogokat, és nem éltek párkapcsolatban sem. A kutatók ezért azt feltételezik, hogy a kannabisz komoly szociális és mentális zavarokat okoz hosszú távú, rendszeres használat esetén.
Nem szabad rászokni
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kannabisz elveszi a kötelességérzetet, a motivációt, a társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására irányuló törekvést. Tanulási és koordinációs problémákat okozhat, valamint az idegrendszerre sincs jó hatással: depressziót, szorongást, paranoiát, sőt akár skizofréniát is kiválthat az arra hajlamosaknál. Emellett a termékenységre is negatív hatással van, mert károsíthatja a spermiumokat. Bár a kannabisz egyes vegyületei, mint például a CBD, gyógyászati előnyökkel bírhatnak, a pszichoaktív THC egészségkárosító hatásáról még folynak a kutatások. Utóbbiakat megnehezíti, hogy kevés hosszú távú - 20-30 évet átfogó - kutatás készült a témában. A THC rövid távú hatásairól - amikor például valaki elszív egy marihuánás cigit - már jóval többet tudunk.
A THC egyszeri használata ellazítja az idegrendszert, csökkenti a fájdalmat, növeli az étvágyat, a szexuális vágyat, illetve jó altató. E mellett jót tesz az emésztésnek, a bőrnek. 3-4 órán át tartó hatása növeli a pulzust, a vérnyomást. A THC ugyanakkor egyénenként teljesen eltérő módon hathat, örömöt, felszabadultságot vagy szorongást, félelmet kiváltva, attól függően, hogy az agy melyik területe érzékenyebb "alkatilag" erre a vegyületre. Kísérletek szerint a THC előnyös hatást fejthet ki az agy elülső részén, ahol a "jutalomközpont" van, míg káros hatást okozhat az agy hátsó részében, ahol a szorongásért felelős területek vannak. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy a THC miért jótékony hatásúnéhány ember számára, míg másoknál súlyos pszichiátriai mellékhatásokat okoz.
A mostani kutatás ezeket az eredményeket árnyalja, miután kimutatta, hogy a rendszeres marihuánahasználat súlyos szociális és mentális problémákhoz vezethet. A füvező húsz év kemény munkájával mintegy "kiírja magát a társadalomból", függetlenül attól, hogy mikor kezdett el füvezni, serdülőként vagy fiatal felnőttként. Így a rendszeres marihuánahasználat legfontosabb kockázata a motiválatlan, kisiklott élet lehetősége.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: