Mi is az a depresszió?
A depresszió a hangulatzavarok közé sorolható, jellegzetesen elkülöníthető érzelmi, gondolkodási, motivációs, viselkedéses és testi tünetek jellemzik. Megjelenhet önmagában is, illetve a mániás-depresszív kórkép részeként. Tünetei közül a legismertebbek az érzelmi tünetek, a depressziósok többsége érzelmileg rendkívül lehangolt, ürességet érez. Ennek hatására társas kapcsolataik általában megromlanak. Gondolkodásukra jellemző, hogy negatív véleménnyel vannak önmagukról, az őket érő élményekről és jövőjükről. A halál témája sokat foglalkoztatja őket, ezért néhányuk öngyilkosságot is megkísérel. A motivációs, viselkedéses tünetek részét képezi, hogy a betegnek "nincs kedve semmihez", legszívesebben egész nap csak feküdne. Testi tünet lehet a depressziót kísérő fejfájás, emésztési zavarok, kellemetlen mellkasi szorítás. Az ilyen betegek leggyakrabban alvászavarra panaszkodnak.
A depresszió háttere
A depresszió hátterében sokszor genetikai okok húzódnak meg, de több pszichológiai elmélet is igyekszik megmagyarázni. A pszichoanalízis szerint a gyászreakció és a depresszió között felfedezhető nagyfokú hasonlóság nem véletlen. A depresszió e szerint képzelt vagy valós veszteség hatására alakul ki, alapja a személy önmaga ellen irányuló haragja, gyűlölete, ami a gyász folytatásaként jelenhet meg.
A viselkedéses magyarázat szerint a depresszió tanult tehetetlenség eredménye. Ez azt jelenti, hogy a személy élete során azt tanulja meg, hogy semmit nem tud tenni a számára kellemetlen események ellen, ezért beletörődik azokba.
A gondolkodási jellegzetességeket alapul vevő magyarázat szerint a depresszió hátterében a nem megfelelő attitűdök állnak, pl. hogy valaki a kudarcokat úgy éli meg, hogy emiatt a számára fontos emberek elutasítják. Az ilyen hozzáállás miatt, később gondolkodási hibák alakulhatnak ki, ahonnan már egyenes út vezet a depresszióhoz. A gondolkodási hibák közé tartozik például a negatív események felnagyítása vagy a túláltalánosítás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a beteg, egy egészséges ember számára jelentéktelennek tűnő eseményből is túlzott következtetéseket von le. A negatív gondolatok a depressziós emberben szinte megállíthatatlanul bukkannak fel újra és újra. "Rossz ember vagyok, mindenki utál, alkalmatlan vagyok mindenre" - ezek lehetnek egy depressziós ember mindennapi gondolatai.
A betegség felismerése, mérése
A klinikai gyakorlatban a leggyakrabban használt depressziómérő eszköz a Beck-teszt, amelynek rövidített formája itt megtalálható. Ezen teszt csoportosított állításokat tartalmaz. Összesen 21 csoport van, melyek mindegyike négy állítást tartalmaz. Ezek közül kell kiválasztani a személynek a rá leginkább jellemzőt. A csoportosított állítások mind az érzelmi, mind a gondolkodási, mind pedig a viselkedéses tüneteket lefedik. A csoportosított állítások egyike az étvággyal, másika a fáradtság érzésével, megint másika a társas kapcsolatok minőségével foglalkozik. Kiértékelése roppant egyszerű, a válaszok összpontszáma jelzi a depresszió mértékét.
Fontos megjegyezni, hogy a depresszió felismerésére számos tesztlehetőséget ad, így a leggyakrabban használt személyiségtesztek is, mint például a Rorschach-teszt. Ez is mutatja, hogy a kórkép sajnos igen gyakori, és a viszonylag magas öngyilkossági kockázata miatt nagyfokú odafigyelést igényel.
