A gyertyák kellemes dekorációs kiegészítői otthonainknak, melyeket a karácsony közeledtével egyre gyakrabban lobbantunk lángra, ezzel is emelve az ünnep fényét. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint azonban az illatgyertyák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez, és légúti irritációt is kiválthatnak az arra érzékenyeknél.
Ha a karácsonyra gondolunk, a mézeskalács, a fahéj, a citrusok és a fenyő megnyugtatóan ismerős illata keveredik egyszerre az orrunkban. Sokak számára azonban az ünnepi illatok nem a meghitt karácsonyi hangulat szimbólumai, hanem kellemetlen tünetek okozói.
Az ünnepi gyertyák ünneprontó hatása
Mindenki kapott már és ajándékozott is szeretteinek illatos gyertyákat, amelyek jóleső fénnyel és finom aromával töltik meg az otthonunkat. Mielőtt azonban gyufáért nyúlnánk, és meggyújtanánk a kanócot, érdemes átbogarászni a termék összetevőit. Amint arra dr. Potecz Györgyi felhívja a figyelmet, az egyre divatosabbá váló karácsonyi gyertyák és lakásillatosítók összetételüket tekintve illóolajokat, növényi kivonatokat, illetve szintetikus összetevőket egyaránt tartalmazhatnak.
"Sajnos a nagy karácsonyi rohanásban, az ünnepi hozzávalók beszerzésekor nem feltétlenül tudunk kellő figyelmet szentelni az ünnepi asztalra kerülő gyertyáknak és illatosítóknak. Pedig könnyen előfordulhat, hogy a kosárba dobott, aromaterápiásnak hitt termék többféle olyan szintetikus összetevőt is tartalmaz, amelyekre érzékenyen reagálhat immunrendszerünk" – mondja Potecz doktornő. A gyertyák rendszeres és hosszú ideig történő beltéri égetése elsősorban a hidegebb hónapok során jelenthet problémát, amikor a megszokottnál kevesebbet szellőztetünk, ezért hozzájárulhatnak a beltéri levegő minőségének romlásához. Bár a gyertyák égése során számtalan, az egészségre veszélyes égéstermék (illékony szerves vegyületek, szén-monoxid, nitrogén-oxid, koromszemcsék) juthat otthonunk levegőjébe, összességében azonban a mértékletes, alkalomszerű gyertyahasználatnak nincsenek számottevő egészségügyi kockázatai. Nagyon gyakori azonban, hogy a mesterséges ünnepi illatok és illatkompozíciók (gyertyák, füstölők, karácsonyi illatmécsesek, szintetikus illatú aromaolajok) illékony vegyületei a bőr mellett a szemet és a légzőrendszert is irritálhatják az arra érzékenyeknél.
Az illatgyertyák leginkább szédülést, fejfájást, nyálkahártya-irritációt, légúti problémákat és torokirritációt okoznak, könnyezést, tüsszögést vagy orrdugulást váltanak ki, és az asztma tüneteit is súlyosbíthatják. A leggyakoribb illatérzékenységet kiváltó anyagok az alfa-pinén, a limonén, a linalool és az eugenol, amelyek sok más allergizáló illatanyaggal együtt éppúgy megtalálhatók a parfümökben, kozmetikumokban, mosó- és tisztítószerekben vagy a légfrissítőkben. Az asztmában, allergiában vagy egyéb légúti betegségben szenvedőknél megfigyelhető, hogy érzékenyebben reagálhatnak ezekre az illatosított termékekre. A migrénes panaszokkal küszködők esetében pedig egy-egy erősebb illat akár migrénes rohamot is kiválthat.
"Aki légúti tünetekkel küzd, asztmás vagy azt tapasztalja, hogy a szintetikus illatok (parfümök, illatosítók, légfrissítők, illatgyertyák) allergiaszerű tüneteket provokálnak nála, az kerülje ezeknek a termékeknek a használatát. Ünnepek idején törekedjünk arra, hogy lehetőleg természetes anyagokból (pl. méhviaszból vagy szójaviaszból) készült, illóolajokkal illatosított gyertyákat válasszunk, a kanócot pedig minden használat előtt vágjuk vissza – így elkerülhetjük a felesleges kormozást. Ha illatgyertyákat gyújtunk, gyakori szellőztetéssel gondoskodjunk a megfelelő levegőminőségről is!" – tanácsolja dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont szakorvosa.
