Villámgyorsan sajátítjuk el anyánk félelmeit
Anya félelme a mi félelmünk isÁltalában sok ismétléssel tanulnak a fiatal patkányok, amikor a velük végzett kísérletek célja az, hogy ne felejtsenek el valamit. Egy kivétel van: ha az anyjuk fél valamitől, akkor azt az utódok villámgyorsan megtanulják.
h i r d e t é s
A traumatizált anyák saját félelmeiket képesek átadni az újszülötteknek - anélkül, hogy azok a negatív élményt átélték volna. Ehhez az anyáknak még jelen sem kell lenniük - állapították meg amerikai kutatók patkánykísérletekkel. Már a riadalom következtében kibocsátott anyai izzadtságszag elég ahhoz, hogy az utódokban tartós félelmet ébresszenek.
h i r d e t é s
A tanulmány arra is alkalmas lehet, hogy megmagyarázza: az emberek esetében miként "öröklődnek", adódnak át a félelmek - véli Jacek Debiec és Regina Marie Sullivan, a Michigani Egyetem Ann Arbor-i részlegének két munkatársa. A kutatók a PNAS című tudományos folyóiratban tették közzé eredményeiket.
A michigani tudósok a kísérlet során olyan nőstény állatokkal dolgoztak, amelyek nem voltak vemhesek. Az állatokban a borsmenta illatát könnyű elektromos áramütésekkel kapcsolták össze. (Ez a feltételes reflex kialakításának tipikus esete, biológia tankönyvek is említik Pavlov erről szóló kísérletét, amikor csengetésre elkezdtek nyáladzani a kutyák, már akkor is, ha nem kaptak enni. Ennek oka az volt, hogy korábban akkor kaptak táplálékot, ha előtte csengettek.)
A mostani kísérletbe azonban az amerikai kutatók egy "csavart" is beépítettek. Miután a nőstények utódokat hoztak a világra, ismét mentaillattal árasztották el őket. Ám ekkor áramütés nélkül.
Ekkor kiderült, hogy a csak néhány napos kisállatok az anyjuktól megtanulták, hogy a mentától féljenek. Anélkül tették ezt, hogy ők valaha is átéltek volna bármiféle negatív élményt a mentával kapcsolatban.
Egy további kísérletben a kutatók azt is elérték, hogy az anyaállat jelenlétének hiányában is félelmet ébresszenek az utódokban. Elég volt ehhez, hogy az anyai félelem esetében kiválasztott izzadtság szagát a kis patkányok ketrecébe vezették, és ezt mentaillattal párosították. Minderről a német napilap, a Die Welt online kiadása számolt be.
Az anyai segítséggel átvitt ellenérzések meglepően tartósnak bizonyultak a mentával szemben. Egyetlen, 13 napos korban tartott kísérlet után a félelmi reakció 30 napig tartott ki. Agyvizsgálatokkal a kutatók megállapították, hogy ilyenkor a fiatal patkányokban az amigdala agyi régió mutatott fokozottabb aktivitást. Ez a kisebb agyterület dolgozza fel az érzelmeket és nagymértékben járul hozzá a félelem érzésének kialakulásához.
Amikor a kutatók a fiatal állatoknak egy olyan anyagot adtak be, amely blokkolja az amigdala aktivitását, akkor a félelmet a kicsinyek nem tanulták meg. Mindezek után a kutatók úgy vélik, hogy embereknél is lehetséges, hogy az édesanyák a traumáikat és a fóbiáikat az utódaiknak átadják. A kisgyerekek Debiec szerint az anya félelmeiből már a korai életszakaszukban is tanulhatnak, még mielőtt maguk is negatív élményekre tesznek szert.
A michigani tudósok a kísérlet során olyan nőstény állatokkal dolgoztak, amelyek nem voltak vemhesek. Az állatokban a borsmenta illatát könnyű elektromos áramütésekkel kapcsolták össze. (Ez a feltételes reflex kialakításának tipikus esete, biológia tankönyvek is említik Pavlov erről szóló kísérletét, amikor csengetésre elkezdtek nyáladzani a kutyák, már akkor is, ha nem kaptak enni. Ennek oka az volt, hogy korábban akkor kaptak táplálékot, ha előtte csengettek.)
Ha az anyánk fél valamitől, mi is fogunk
(Fotó: Europress)
Ekkor kiderült, hogy a csak néhány napos kisállatok az anyjuktól megtanulták, hogy a mentától féljenek. Anélkül tették ezt, hogy ők valaha is átéltek volna bármiféle negatív élményt a mentával kapcsolatban.
Egy további kísérletben a kutatók azt is elérték, hogy az anyaállat jelenlétének hiányában is félelmet ébresszenek az utódokban. Elég volt ehhez, hogy az anyai félelem esetében kiválasztott izzadtság szagát a kis patkányok ketrecébe vezették, és ezt mentaillattal párosították. Minderről a német napilap, a Die Welt online kiadása számolt be.
Az anyai segítséggel átvitt ellenérzések meglepően tartósnak bizonyultak a mentával szemben. Egyetlen, 13 napos korban tartott kísérlet után a félelmi reakció 30 napig tartott ki. Agyvizsgálatokkal a kutatók megállapították, hogy ilyenkor a fiatal patkányokban az amigdala agyi régió mutatott fokozottabb aktivitást. Ez a kisebb agyterület dolgozza fel az érzelmeket és nagymértékben járul hozzá a félelem érzésének kialakulásához.
Amikor a kutatók a fiatal állatoknak egy olyan anyagot adtak be, amely blokkolja az amigdala aktivitását, akkor a félelmet a kicsinyek nem tanulták meg. Mindezek után a kutatók úgy vélik, hogy embereknél is lehetséges, hogy az édesanyák a traumáikat és a fóbiáikat az utódaiknak átadják. A kisgyerekek Debiec szerint az anya félelmeiből már a korai életszakaszukban is tanulhatnak, még mielőtt maguk is negatív élményekre tesznek szert.
