Itthon különösen népszerűek a közösségi oldalak, összehasonlítva más európai uniós országokkal. A 16 éven felüli népesség 81 százaléka aktív felhasználó, illetve az internetezők 69 százaléka legalább napi fél órát szentel arra, hogy ismerősei bejegyzéseit böngéssze, lájkoljon, videókat nézzen – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024-es médiapiaci jelentéséből. A felnőttek internethasználati szokásai pedig a fiatalabbak körében is éreztetik hatásukat. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) egy 2022 októberében végzett felmérése szerint alsó tagozatban is már a gyerekek közel egytizedének a közösségimédia-felületek böngészése a kedvenc internetes időtöltése, míg felső tagozatban kis híján minden második gyerek ezzel üti el legszívesebben a szabadidejét az online térben. Mindezen adatok főként annak tükrében megdöbbentőek, hogy a legnépszerűbb közösségimédia-oldalakon jellemzően 13 év a regisztrációs korhatár.
Milyen idősen léphet be a gyerek a közösségi médiába?
Sok szülő számára éppen az időzítés az egyik legfőbb kérdés a témában. Szintén a MEME felméréséből ismert, hogy már hétévesen is a magyar gyerekek több mint ötödének, tízévesen több mint felének van saját okostelefonja. Az osztálytársaktól, barátoktól, akár idősebb testvérektől látott mintát követve pedig előbb-utóbb szinte biztosan felébred bennük az igény arra is, hogy legyen saját felhasználói fiókjuk egyes közösségi platformokon. A regisztrációs korhatár technikailag könnyen megkerülhető, hiszen rendszerint nem kapcsolódik hozzá szigorú ellenőrzési protokoll. Ez egyrészt ahhoz vezet, hogy valóban a szülőre hárul a döntés felelőssége, hogy enged-e, illetve mikor enged gyermeke kívánságának. Másrészt nagyon lényeges, hogy nyíltan és őszintén beszélgessünk a gyermekkel a témáról. A teljes tiltás és elzárkózás arra késztetheti, hogy titokban, a szülő tudta nélkül regisztráljon magának fiókot, ami védtelenebbé teszi őt az online térben felmerülő veszélyekkel szemben.
Hány éves korában vezessük be tehát gyermekünket a közösségi médiába? Page Jeffery a Sydney-i Egyetem kommunikáció- és médiatudományi kutatója, kutatásai fókuszában pedig a digitális korban a szülői nevelést érintő kihívások állnak. A The Conversation oldalán megjelent cikkében arra mutat rá, hogy a közösségi oldalak üzemeltetői által alkalmazott 13 éves korhatár nem feltétlenül mérvadó. Pontosabban nem tekinthetünk rá úgy, mint egy fix mérföldkőre, amelyet követően a serdülők teljes biztonsággal használhatják a különböző online közösségi platformokat. Sokkal inkább azt érdemes mérlegelni, hogy gyermekünk elég érett-e a közösségimédia-oldalak használatához. Tekintettel arra, hogy minden gyerek más és más ütemben fejlődik, aligha lehet ehhez egységes életkort meghatározni. A gyermekek online védelmére létrehozott CEOP brit kormányzati ügynökség útmutatója szerint egyaránt meghatározó, hogy milyenek a gyermek szociális készségei, hogy hogyan tudja kezelni a negatív élményeket, illetve hogy képes-e felismerni azokat a veszélyhelyzeteket, amikor külső, elsősorban szülői segítséget kell kérnie. Ilyen módon a gyermek valószínűleg nem áll készen a közösségi média használatára, ha…
- nehezen tudja még kontrollálni a viselkedését, vagy könnyen enged a kortársai nyomásának;
- nagyon felzaklatják, szorongóvá teszik a számára nemkívánatos tartalmak és hozzászólások;
- a szülő nem biztos benne, hogy gyermeke baj esetén rögtön és nyíltan a segítségét kérné.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kiskamaszok nem kis felnőttek, agyműködésük sok tekintetben eltér a felnőttekétől. Nagyjából 10-12 éves kor körül olyan változások mennek végbe az agyfejlődésben, amelyek révén a serdülők egyre inkább vágyni kezdenek a környezetükből érkező pozitív visszajelzésekre. Különösen jutalmazó hatású ebben az életkorban a másoktól kapott figyelem és elismerés – írja cikkében az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA). Természetüknél fogva az érdeklődés és a közösségi élmény folyamatos fenntartására tervezett közösségimédia-oldalak különösen alkalmasak ezen érzelmi szükségletek kiszolgálására. És bizony e téren nehéz összemérni például azt, ha egy diák új cipőjét megdicsérik az osztálytársak, vagy ha az első szerelme visszamosolyog rá az iskolafolyosón, azzal, mint amikor egy TikTok-videójára megtekintések és kedvelések százait kapja pozitív megerősítésként másoktól. A fiatalok tehát biológiai, hormonális okokból is nagyon fogékonyak a közösségi oldalak csábítására, egyszersmind azok veszélyeire. Ezért szülői oldalról nagyon fontos, hogy kellő tudatossággal és megfelelő időzítéssel engedjük gyermekünket a közösségi médiába, továbbá segítsük őt annak helyes használata elsajátításában.
„A közösségi média algoritmusait a profit maximalizálására tervezték, nem arra, hogy hasznosak legyenek gyermekek számára. Egy 11 éves gyerek még túl fiatal ahhoz, hogy szembenézzen ezekkel a szuperszámítógépekkel, amelyek az elméjét célozzák, zsákmányként vadászva az énképére, vagy a hormonjaira, hogy így tartsák fenn az érdeklődését” – véli Max Stossel, a közösségi média egészséges használatára edukáló Social Awakening nonprofit szervezet alapítója és vezetője. A Child Mind Institute oldalának nyilatkozva rámutatott, hogy érdemes várni legalább addig, amíg a gyermek elkezdi a nyolcadik osztályt. Sőt, bár maga is elismeri, hogy napjainkban ez egyre kevésbé realisztikus felvetés, de szerinte az lenne az optimális, ha legkorábban 15-16 éves koruk körül engednénk a fiatalokat regisztrálni a közösségi platformokra. Érthető, ha a szülőkben aggodalmat ébreszt, hogy nem szeretnék, hogy gyermekük úgy érezze, bármiből is kimarad a saját közösségében. Ezzel együtt fontos megvárni, hogy elég érett legyen ahhoz, hogy meg tudja ítélni, mit szabad és mit nem szabad posztolnia az internetre, egyszersmind ahhoz, hogy ellenállóbbá váljon a közösségi oldalak addiktív jellegével és negatív érzelmi hatásaival szemben.
Szülői támogatás
Nemcsak az időzítés lényeges, hanem az is, hogy miként kezdi gyermekünk felfedezni a közösségi médiát. Márpedig e téren bőven akadnak kedvezőtlen tapasztalatok. Pelle Veronika, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének oktatója, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának szakértője az Új Médiakultúra Magazinnak adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, hogy saját felméréseik szerint csupán a 7-16 éves gyerekek szüleinek egyötöde tekinthető digitális értelemben tudatosnak. Ők azok, akik tájékozódnak a közösségi média biztonságos használatáról, beszélgetnek is arról gyermekeikkel, illetve kontrollálják, szabályokat állítanak fel otthon a gyermekek médiahasználatára vonatkozóan, sőt, akár technikai korlátozásokat is alkalmaznak. A családok többségében viszont mindez hiányt szenved.
Ráadásul a hazai kutatások arra is rávilágítanak, hogy a legtöbb szülő csupán nagyjából gyermeke 11 éves koráig követ aktív digitális szülői stratégiát. „Mintha tizenegy-tizenkét éves kor körül a szülők úgy éreznék, hogy a gyermekük már náluk jártasabban mozog az online világban, már nincs értelme szabályokat állítani, már nincs miről beszélgetni, már nem tudnak újat mondani neki. Megbíznak benne, hogy nem csinál butaságot, nem tesz semmi önmagára vagy másokra ártalmas dolgot a neten” – fogalmaz Pelle. Hozzáteszi: „éppen ez az az életkor, amikortól megnő a gyermekek kitettsége a kockázatos, ártalmas vagy akár jogsértő online helyzetekkel szemben. Ráadásul azok a gyerekek, akiknek a szülei a digitális szülőség tekintetében nem voltak passzívak, sokkal tudatosabban kezelték az általuk már megtapasztalt kockázatos online helyzeteket. Vagyis nagy szükség lenne arra, hogy online se engedjük el a gyermek kezét, hogy beszélgessünk sokat a digitális világ kockázatairól.”
Mennyire ismered a legfontosabb szűrővizsgálatokat? – kvíz
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Lépésről lépésre: digitális házirendtől az adatvédelmi beállításokig
Mint ugye említettük, a közösségi oldalak nagy csábítást jelentenek a serdülők számára, hiszen éppen arra kínálnak kiterjedt lehetőségeket, amire leginkább vágynak ebben az életkorban: a kortársaikkal való kapcsolatteremtésre, visszajelzésekre, identitásuk formálására. Eközben viszont – mint arra dr. Koronczai Beatrix klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus a Kék Vonalnak nyilatkozva rámutat – érzelem- és viselkedésszabályozási képességük még nem éri el a felnőttekét. Emiatt nehezebben tudják abbahagyni, vagy eleve el sem kezdeni a közösségi média használatát. Mindez viselkedési függőséghez vezethet, amelynek megelőzésére szülőként nagy figyelmet kell fordítanunk.
Alakítsunk ki gyermekünkkel közösen egy digitális házirendet, észszerű korlátokat felállítva a képernyőidőre vonatkozóan. A korlátok kontrollt kínálnak az online jelenlét felett, biztosítva, hogy a digitális eszközök ne szorítsák ki a gyermek fejlődése szempontjából rendkívül fontos egyéb, offline tevékenységeket és elfoglaltságokat. Ugyan nincs általánosan érvényes ajánlás a napi képernyőidő volumenét illetően ebben az életkorban, de leegyszerűsítve azt érdemes mérlegre tenni, hogy gyermekünknek legyen lehetősége kielégíteni a közösségi oldalak iránti kíváncsiságát, valamint kapcsolatot teremteni barátaival, de közben ez ne menjen iskolai teendői, egyéb szabadidős hobbijai és az éjszakai pihenés rovására sem. Fektessünk le tehát egyértelmű és kiszámítható szabályokat arra vonatkozóan, hogy a nap mely részében és mennyi ideg szörfölhet a közösségi oldalakon, illetve mikor nem használhatja a telefonját, tabletjét (ne vigye magával például a mellékhelyiségbe, fürdéshez, étkezésekhez, lefekvéshez az ágyba). A megbeszélt házirend betartatásában jelentős technikai segítséget nyújthatnak a szülői felügyeletet biztosító alkalmazások. A NMHH részletes videós útmutatókat is készített arról, hogyan lehet beállítani a szülői felügyeletet Android és iOS rendszerű okoskészülékeken.
Ugyancsak kiemelten fontos a regisztrációt követően elvégezni a legalapvetőbb adatvédelmi beállításokat gyermekünk közösségi médiás felhasználói fiókjaiban. A többi között itt állíthatjuk be például, hogy kik láthatják az adatait, bejegyzéseit, kik léphetnek kapcsolatba vele, milyen tartalmakat ajánljon fel neki az algoritmus, sőt, egyes platformokon a szülő saját felhasználói fiókját is összekötheti gyermekéével, így további ellenőrzési és beállítási lehetőségekhez jut saját eszközéről. Az NMHH a közelmúltban erre vonatkozóan publikált szintén videós útmutatókat, lépésről lépésre bemutatva, hogyan tehetjük biztonságosabbá adatvédelmi szempontból gyermekünk fiókját a legnépszerűbb közösségi oldalakon, így a Facebookon, a YouTube-on, a Discordon, a TikTokon, a Messengeren és az Instagramon.
Végezetül a legfontosabb: szülőként törekedjünk arra, hogy gyermekünkkel a közösségi média használata kapcsán is bizalmas, biztonságérzetet nyújtó kapcsolatot tudjunk kialakítani. Beszélgessünk vele rendszeresen, legyünk nyitottak felé, ismerjük meg, hogy mely oldalak és tartalmak érdeklik, milyen élményeket szerez a közösségi médiában. Segítsünk neki elsajátítani az internetes etikett alapjait, hogy hogyan viselkedjen empatikusan, tisztelettudóan és felelősségteljesen az online térben, ahogyan azt a valóságban is tenné. Beszéljük át vele, milyen tartalmakat szabad posztolnia, illetve miért ne osszon meg olyan bejegyzéseket, amelyek esetleg másokra nézve sértőek, bántóak lehetnek, vagy amelyek illetéktelenek kezében visszaélésekre adnak lehetőséget. Készítsük fel arra is, hogyan ismerheti fel, ha online abúzussal, zaklatással, trollkodással találkozik, és biztosítsuk, hogy baj esetén bármikor bizalommal kérheti és kérje is a segítségünket. A kölcsönösen őszinte kommunikáció a legbiztosabb módja annak, hogy megóvjuk a közösségi média veszélyeitől, biztosítva, hogy a lehető legkockázatmentesebben élvezhesse annak előnyeit.
Legjobban: