A nyári, őszi, tavaszi és téli szünet kivételével kérlelhetetlenül csörög a vekker a diákok szobájában. A tinédzser korosztály álomittasan kecmereg ki az ágyából. Valahogy eljutnak az iskoláig, ahol az első tanítási órákon nehéz pilláik alól igyekeznek figyelni, fejük le-lekoppan az iskolapadra. Talán nem mindenkinél ennyire tragikus a helyzet, de a tanárok és szülők egyaránt elkeseredett küzdelmet folytatnak a későig tévéző, internetező, bulizó és éjféli telefonos traccspartikat folytató, "lusta" korosztállyal, akik azután másnap reggel használhatatlanok.
A probléma régi, de a tévé és Internet korában különösen nehéz kezelni. A kutatók most az ifjúság védelmére kelnek: "A kamaszok biológiai órája másként ketyeg" - vonja le a következtetést Mary Carskadon, pszichiáter, miután az amerikai Rhode Islandben, a Brown Egyetemen több héten át tartó vizsgálatokat végzett több száz fiatal közreműködésével, akik a tudomány kedvéért drótokkal a fejükön sok-sok éjszakát töltöttek el a föld alatti alvásvizsgáló laboratóriumban. Az első és legszembetűnőbb eredmény megdöntötte azt a régi tévhitet, miszerint az ember alvásigénye a gyermekkortól kezdve folyamatosan csökken. Ezzel szemben az az igazság, hogy bizonyos periódusokban, így például pont serdülőkorban az alvásigény átmenetileg nő. A kutató szerint átlagosan 9 óra 15 percnyi alvás az optimális, és minimum nyolc és fél óra szükséges ebben az életkorban.
A fiatal korosztály nyilván örül, hogy a kutatók a megoldást nem kamaszok korai ágyba parancsolásában látják. Náluk ugyanis az alvás-ébrenlét ritmus úgy alakul, hogy este 11 előtt nem is igen tudnának elaludni, reggel kilenc előtt pedig úgysem lennének teljesen frissek. Bizonyítékot az alvás szabályzásában fontos szerepet betöltő hormon, a melatonin szolgáltat. A hormon koncentrációja az alvás idején megnövekedik, és az ébrenléti fázisban a legkisebb. A pubertáskor előrehaladtával a biológiai ritmus eltolódik, a fiatalok éjjeli baglyokká válnak. A melatonin-koncentrációjukat mutató görbe este két órával később indul emelkedésnek, mint a többi korosztálynál, a tinik tehát biológiailag is reggeli álomszuszékok.
Mindebből az következik, hogy néhány fiatal rendkívüli alváshiányban szenved, mivel belső órájuk a legkevésbé sincs összhangban a külvilág menetével és a velük szemben támasztott követelményekkel. Néhányan már-már betegesen álmatagok. Egy tizedik osztályosokkal végzett alvásvizsgálatban azt az eredményt kapták, hogy reggel fél kilenckor a gyerekek fele 3-4 perc alatt képes volt álomba merülni.
A német Jürgen Zulley, regensburgi alváskutató szintén alátámasztja az amerikai kutatási eredményeket. "A kamaszoktól nem volna szabad már reggel nyolckor maximális teljesítményt elvárni." A rossz jegyeknél súlyosabb következmény, ha a krónikus alváshiány egészségkárosodást is okoz.
(A német Focus magazin 2001/38. száma nyomán)
