Az alvás és a különböző mentális betegségek kapcsolatával korábban több kutatás is foglalkozott a múltban. Egy friss tanulmány azonban most arra is rávilágított, hogy egyáltalán nem mindegy, mikor kezdjük a napunkat: eredményei szerint 23 százalékkal csökkenthető a súlyos depresszió kockázata már azzal is, ha egy órával korábban kelünk fel az ágyból a megszokottnál.
Az alvásidő így hat ránk
A JAMA Psychiatry folyóiratban közzétett tanulmányban 840 ezer ember alvási szokásait és mentális egészségét vetették össze a szakemberek. A kutatók szerint az eredmények rávilágítanak, hogy milyen kicsi, jelentéktelennek tűnő életmódbeli változtatás is képes befolyásolni mentális egészségi állapotunkat.
A járvánnyal járó karanténidőszak hónapjai alaposan felforgatták alvási szoksásainkat . Az otthon dolgozók számára sok esetben nemcsak a munka és a magánélet, de az éjszaka és a nappal is teljesen összemosódott. A kutatók szerint ennek ismeretében különösen fontos hangsúlyozni, hogy a jól beállított alvásritmusnak milyen komoly szerepe van egészségünk megőrzésében.
Korábban már megfigyelték, hogy az éjszakai baglyok kétszer akkora valószínűséggel szenvednek depresszióban , mint a korán kelők, függetlenül attól, hogy mennyi ideig alszanak. De mivel a hangulati rendellenességek maguk is megzavarhatják az alvási szokásokat, a kutatók nem tudják pontosan, hogy melyik hatás az erősebb. Egy 2018-as kutatás 32 ezer nővér alvási szokásait vizsgálva jutott arra, hogy a korán kelőknél négy év alatt 27 százalékkal kisebb valószínűséggel alakul ki depresszió.
Az is számít, ha egy órával korábban kelünk
Egy friss amerikai kutatásban az alvási szokások mögött húzódó genetikai hátteret is feltérképezték, összesen 340 olyan genetikai variánst ismernek ugyanis, amelyek hatással vannak az éjszakai pihenésre. A vizsgált személyek tizede, 85 ezer ember alvásfigyelő okoseszközt is viselt egy héten keresztül, 250 ezer emberrel pedig az alvási szokásaikról töltettek ki kérdőívet. Vagyis többfajta módszerrel is vizsgálták a résztvevők pihenési szokásait, hogy a lehető legpontosabb képet kaphassák azok hatásairól.
A résztvevők nagyjából harmada vallotta magát kimondottan koránkelőnek, 9 százalékuk pedig bagoly típusnak, akik az éjszakázást és a későn kelést részesítik előnyben. A legnagyobb csoport pedig átlagosnak tartotta az alvási-ébredési ritmusát.
Az eredmények szerint minden egyes óra, amivel az átlagos alvásidőnél korábban kelünk fel, 23 százalékkal csökkenti a depresszió kialakulásának kockázatát. A tanulmányból pontosan nem derül ki, hogy az eleve korán kelő emberek mentális egészségét javíthatja-e, ha még korábbra állítják az ébresztőjüket. A szakemberek szerint ugyanakkor az eredmények is mutatják, milyen nagy szerepe van egészségünk megőrzésében, ha időben lefekszünk.
