A HáziPatika.com 2012-ben már másodszor hirdette meg a Nagy Egészségtesztjét . Az első alkalommal, 2010-ben több mint nyolcvanezren töltötték ki az interneten a kérdőívet, amely a különböző testi problémákon és káros szokásokon túl a többek között az életmóddal kapcsolatos kérdéseket is tartalmazott.
Több kérdés a stresszre vonatkozott. A megkérdezettek 62 százaléka válaszolt úgy, hogy rendszeresen átél stresszes pillanatokat, illetve 14 százalékuk mindennap erős nyomás alatt áll. Csupán a kérdőívet kitöltők negyede (pontosabban 24 százaléka) nem tapasztal egyáltalán stresszt.
Ha életkor szerint nézzük a kapott adatokat, akkor a felmérésünkből az derül ki, hogy a legnagyobb stressznek a 30-49 év közötti korosztály van kitéve, ezen életkor alatt és felett nagyjából hasonló a stressz-szint. Nyugodtabbnak mondható azonban a 60 éven felül korosztály: 52 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem éri stresszhatás. Ennek talán az egyik oka az, hogy több időt tudnak magukra fordítani, és többet foglalkozhatnak a hobbijukkal, baráti kapcsolataik ápolásával is.
Az internetes és a reprezentatív kutatás adatait összevetve az derült ki, hogy a HáziPatika.com Egészségtesztjének résztvevői (akiket tágabb értelemben internethasználókként jellemezhetünk) jellemzően nagyobb nyomás alatt élnek, mint az átlag felnőtt magyar lakosság (akiknek egy része valószínűleg nem használ internetet.) A mindennapi stressz jellemzőbb a magas végzettségűek körében.
Létezik pozitív stressz is!
A stressz valójában negatív előjel nélküli biológiai folyamat, a köznyelv mégis negatív értelemben használja. A stressz tulajdonképpen "nyomás", amely segíti a szervezetet abban, hogy megfelelően reagáljon az adott szituációban. Reakció alatt érthetünk cselekvést is (például elfutni a veszély elől, vagy szexuálisan kihívóbban viselkedni egy lehetséges partner előtt), illetve reakciót (válaszolni a főnöknek a munkánk minőségét firtató kérdésére vagy lenyűgözni egy humoros válasszal a közönségünket.)
Egy bizonyos mennyiségű nyomás kívánatos a munkahelyen, mert kreatív gondolkodásra, gyorsaságra késztet, növeli a teljesítményt. Ám ha a nyomás elér egy szintet, akkor minden a visszájára fordul: szorongáshoz, rosszabb teljesítményhez, depresszióhoz, hiányzásokhoz és szívbetegségekhez vezethet. Krónikus stressz esetén romlik a memória, illetve romlik a figyelem és döntéshozó képesség. Az a probléma, hogy manapság sokkal több stresszhelyzettel találkozunk, mint néhány száz évvel ezelőtt.
Mi történik az agyban stressz hatására?
Stressz hatására a hipotalamuszból érkező jelek stimulálják a mellékveséket, hogy adrenalint és kortizolt termeljenek. Ez megnöveli a vérnyomást és gyorsítja a szívverést. Ha a veszélyhelyzet elmúlik, akkor a hippokampusz megszakítja ezeknek a hormonoknak a termelését, és a test visszaáll normálállapotba.
A munkahelyi stresszt persze tovább növeli, ha egyes kollégák - esetleg szintén a stressz miatt! - megbetegednek és hiányoznak. Szerencsére egyre több munkaadó próbál közvetlen segítséget nyújtani a munkahelyi stressz csökkentésében, mivel a kutatások szerint a stresszkezelő módszerek, a rugalmas munkabeosztás, a munka-magánélet egyensúly program, a vezetői tréning, az egészséges életmód tanfolyam és a relaxációs tréning is hatékonyan csökkenti a munkavállalókra nehezedő nyomást.
