A kutatók 270 beteget vontak be vizsgálataikba, akik hosszú ideig hiányoztak a munkából stressz indukálta affektív zavar (depresszió) miatt, és egészséges személyekkel hasonlították össze eredményeiket. A vérmintákban különböző citokineket (jelátvivő molekulák, melyek receptorokhoz kapcsolódva üzeneteket közvetítenek a sejteknek, és különösen az immunológiai, gyulladásos és fertőzéses eredetű betegségekben vesznek részt), hormonokat és egyéb biokémiai paramétereket vizsgáltak.
A betegek 82 százaléka megfelelt a DSM-IV (a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) által leírt major depressziós epizód kritériumainak. Kiderült, hogy a stresszes betegek vérében jelentősen emelkedett egy fehérvérsejteket vonzó fehérje, az MCP-1, valamint két növekedési faktor, a VEGF és az EGF szintje, méghozzá a stressz mértékével arányosan.
A stressz ma már mindennapi jelenséggé vált, mely súlyos betegségek kialakulásához vezethet. A depresszió, szívbetegségek és idegösszeomlás kialakulásában már bizonyították szerepét. Mára a munkahelyi stressz egyre többször von maga után kiesést a munkából, aminek komoly gazdasági következményei vannak. Mindeddig nem állt rendelkezésre olyan diagnosztikai eszköz, mellyel egyszerűen mérhető lenne a stressz szintje. Az új biochipes módszer lehetővé teszi egyszerre akár 12 különböző citokin szintjének mérését egyetlen vérmintából. Az új eszközt gyártó cég fő profilja a diagnosztikai eszközök gyártása és értékesítése világszerte.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: