Ahhoz, hogy a magas vérnyomás ellen eredményesen lehessen küzdeni, olyan egyszerű feladatokat, célokat kell meghatározni, amelyeket az emberek könnyen megértenek, elfogadnak és képesek elérni, kivitelezni. Szembesíteni kell őket például azzal, hogyha sportolnak, és hajlandóak alávetni magukat egyszerű vizsgálatoknak, akkor jó eséllyel mindez meghosszabíthatja az életüket.
Üdvözlendő ugyanakkor, hogy a társadalmi elvárások a fejlett országokban az utóbbi időben arra ösztönzik az embereket, hogy egyre jobban megfeleljenek az egészségesnek tartott testképnek. Az ezzel járó rendszeres testmozgás valószínűleg egészségesebb szív- és érrendszerű „tornatermi generációt” fog kinevelni. A változást segíteni kell, mivel ez a korosztály lesz a következő csoport, amely minden eddiginél tovább támogatja majd az elöregedő népességet – állapította meg egy, a Journal of Human Hypertension című folyóiratban megjelent tanulmány.
Meglepő lehet, de a pozitív változás támogatáshoz – a cikket jegyző cambridgei orvos, Rosni P. Bhudia szerint – például szabványosítani kellene a vérnyomásmérő eszközöket. A nemzetközi orvosszakértőket tömörítő hipertóniával foglalkozó Lancet Bizottság pedig felvázolta, hogy az összes érintett – a betegektől az orvosokon és kormányokon át egészen a sajtó képviselőiig – segíthet ennek elérésében. Ez összhangban van az Egészségügyi Világszervezet (WHO) politikájával, miszerint javítani kell a diagnosztikai pontosságot és a magas vérnyomás kezelését, csökkentve ezzel a betegség világszerte tapasztalható terheit.
Nehéz meggyőzni az embereket
Ha nincsenek tüneteik, akkor a hipertóniás betegeket rendszerint nehéz meggyőzni arról, hogy a komoly egészségi következményeket elkerülve, kezelésre szorulnak. Ehhez az említett tanulmány szerint meggyőző és egyszerűen elvégezhető vizsgálatokra van szükség, például bizonyos genetikai ellenőrzések kiterjedhetnek majd a magas vérnyomásra való hajlam meghatározására is.
A hipertóniás betegek kezelésének nagyobb terhe valószínűleg a jövőben is az alapellátásra hárul. A tele-egészségügy azonban – jelentős részben a koronavírus-járvány tapasztalatainak köszönhetően – egyre népszerűbb. A magas vérnyomás, mint számszerűsíthető betegség pedig alkalmas lehet arra, hogy bevonják ennek ernyője alá.
Miközben Bhudia csak általános javaslatokat fogalmazott meg a magas vérnyomásos betegek ellenőrzésére és kezelésére, a Washingtoni Egyetem Elhatározás az életmentésre (Resolve to Save Lives) elnevezésű projektjének kutatócsoportja a WHO és a Nanjingi Orvosi Egyetem munkatársaival együttműködve kidolgozta a 80-80-80-as javaslatot. Miután elemezték és modellezték a vérnyomás-ellenőrzések eredményeit, azt javasolják, hogy a 3x80-as sémát helyezzék a magasvérnyomás-betegség elleni küzdelem középpontjába – írja a MedicaXpress.
A csoport a Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányában ismertette a lakossági célok hatáselemzését, és azt is, miért gondolják úgy, hogy sok életet lehetne megmenteni, ha több ország fogadna el egy konkrét célt. (Ezek az ellátási célok nem keverendők össze azokkal a vérnyomásértékekkel, amelyek az alábbi ábrában zöld háttérrel láthatók.)
A kutatók az új törekvéssel kapcsolatban megjegyezték, hogy ugyan számos terápia létezik a magas vérnyomás ellenőrzésére és kezelésére, ám az erőfeszítések ellenére még mindig sok beteg marad kezeletlenül. A világ különböző országaiból származó orvosi nyilvántartások elemzéséből kiderült, hogy a hipertóniában szenvedők közül csak minden ötödik ember tartja karban vérnyomását, adott esetben gyógyszerekkel is. A kutatók szerint ennek több oka is van: például az, hogy a betegek egy része nem érti a problémát, illetve hiányzik a közakarat a probléma kezelésére, különösen az elmaradott országokban.
80-80-80: gyakorlati lépések
A magas vérnyomás veszélyeinek és a megelőzés fontosságának megértése érdekében határozták meg a kutatók azt a modellt, amelyet a 80-80-80-as számokkal tettek könnyebben befogadhatóvá. Ennek értelmében egy adott területen az emberek 80 százalékának vérnyomását vizsgálnák meg, a hipertóniában szenvedők 80 százaléka kapna kezelést, és 80 százalékuk érhetné el a vérnyomásszintre vonatkozó célértékeket. A modellt úgy alakították ki, hogy megmutassa, hány halálesetet lehetne megelőzni – becslések szerint globálisan akár 76-130 milliót –, ha mindhárom lépés megvalósulna.
A kutatók megjegyezték azt is – bár modelljük ezt nem mutatta ki –, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számának csökkenése a betegséggel járó szenvedést is mérsékelné. Éppen ezért javasolják, hogy minden ország elérendő célként határozza meg a 80-80-80-as modell lépéseit. Véleményük szerint ez „az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb globális közegészségügyi teljesítményét” jelentené.
