Stroke-nak nevezzük, amikor az agy egy jól körülhatárolható részében mérséklődik vagy akár teljesen meg is szűnik az oxigén- és tápanyagellátás. Ennek oka az agyi erekben képződő akadály – jellemzően érszűkület vagy vérrög –, következményeként pedig ideiglenes vagy maradandó agykárosodás alakulhat ki.
A stroke egy olyan gyors állapotromlással járó, életveszélyes esemény, amely azonnali orvosi kezelést igényel. Ahhoz, hogy az érintett a lehető leggyorsabban segítséget kaphasson, nem árt ismerni a stroke legjellemzőbb tüneteit. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
- zavartság,
- beszédzavar (értelmetlenné váló szavak, mondatok),
- nyelészavar,
- szemhéjcsüngés,
- kettős látás,
- látótérkiesés,
- féloldali látásvesztés,
- arc félrehúzódása,
- kinyújtott nyelv ferdesége,
- végtagok féloldali elgyengülése,
- test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége,
- végtagok ügyetlenné válása,
- egyensúlyzavar,
- szédülés,
- eszméletvesztés,
- kóma.
Bár a stroke általában hirtelen, előre megjósolhatatlan időpontban következik be, nem árt tudni, hogy egyesek néhány nappal korábban tapasztalhatnak figyelmeztető tüneteket, például az úgynevezett ministroke-ot – figyelmeztetett a Healthline cikke. Az alábbiakban ezeket részletezzük.
Súlyos vagy szokatlan fejfájás
Nem minden agyvérzés esetében, de egyeseknél egy bizonyos típusú fejfájás a hamarosan bekövetkező stroke korai előjele lehet. Egy 550 felnőtt bevonásával készült 2020-as tanulmány szerint az alanyok 15 százalékánál jelentkezett a stroke-ot előrejelző fejfájás az agyi érkatasztrófa előtti 7 napon belül, és jellemzően kitartott egészen az agyvérzés bekövetkezéséig. Az érintettek azt mondták tapasztalataikról, hogy vagy nagyon súlyos fejfájást éreztek, vagy olyan típusú fájdalmat éltek át, amely különbözött minden korábbi fejfájásuktól.
Ezért is nagyon fontos, hogy minden szokatlan vagy súlyos fejfájást komolyan vegyünk, ugyanis akár egy súlyos probléma előrejelzője is lehet” – hívták fel a figyelmet a cikkben.
Átmeneti iszkémiás roham
Az átmeneti iszkémiás roham (TIA) elnevezés azt jelenti, hogy ideiglenesen zavar lép fel az agyi véráramlásban, amelynek hatására – megtartott tudat mellett – beszéd- és/vagy látászavar alakul ki, de akár ideiglenes bénultság is felléphet. Az ijesztő jelenség a leggyakrabban mindössze 15-20 percig, de maximum egy óráig tart, utána viszont nyomtalanul elmúlnak a panaszok – ezt azonban az orvostudomány egy közelgő stroke előjelének tekinti, gyakran emlegetik „ministroke-ként” is.
Egyes becslések szerint az átmeneti iszkémiás rohamot átélők körülbelül egyharmada rövid időn belül valóban agyvérzést kap. Éppen ezért, bármennyire is megnyugszunk, hogy elmúltak a TIA-val járó panaszok, nagyon fontos, hogy orvoshoz forduljunk. A szakember ugyanis segíthet csökkenteni a stroke tényleges bekövetkezésének kockázatát.
Az agyvérzést általában több néma stroke előzi meg, ami azt jelenti, hogy a kóros folyamatot jelző tünetek fel sem tűnnek a betegeknek. Tovább rontja az időben történő felismerés esélyeit, hogy csak kevesen tudják, mennyit számít az egészséges bélflóra az erek egészségének megóvása kapcsán.
Így csökkenthetjük a rizikót
Agyvérzése gyakorlatilag bárkinek lehet. Egyes tényezőkről azonban bebizonyították, hogy képesek megnövelni a stroke kialakulásának kockázatát. A leggyakoribb rizikófaktorok a következők:
- magas vérnyomás,
- cukorbetegség,
- magas koleszterinszint,
- szívbetegség (különösen a szívritmuszavarok),
- dohányzás.
Fontos még kiemelni, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot már fiatalabb korukban, mint a nők. A nők ugyanakkor általában hosszabb ideig élnek, így összességében náluk alakul ki nagyobb arányban az agyvérzés. Hasonlóan lényeges információ, hogy ez az életveszélyes állapot bármely életkorban előfordulhat, a kockázat azonban az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik.
Mindezek tudatában a szakértők az alábbi tanácsokat fogalmazták meg, amelyek betartásával csökkenthetjük a stroke rizikóját.
- Aki dohányzik, fontolja meg a leszokást!
- A cukorbetegek ügyeljenek vércukorszintjük megfelelő szabályozására!
- Tartsuk az egészséges tartományon belül a vérnyomásunkat!
- Legalább 5 évente ellenőriztessük a koleszterinszintünket!
- Rendszeresen vizsgáltassuk ki a szívünket!
- Törekedjünk a normál testsúly elérésére és megtartására!
- Próbáljunk meg heti több alkalommal is beiktatni napjainkba testmozgást!
- Korlátozzuk a telített zsírok bevitelét!
- Ismert betegségeinket kezeljük megfelelően!
