A vöröscsontvelőben keletkező vérlemezkéknek - azaz trombocitáknak - a véralvadásban, vérzéscsillapításban van kiemelkedő szerepük. Sérülés esetén a nagy vérvesztés elkerülése érdekében összecsapódnak, az érfalhoz tapadnak, és alvadékot, egyfajta dugót képeznek a sérült éren.
Amennyiben a vérlemezkék funkciójában zavar keletkezik, a véralvadás nem tud megfelelő módon zajlani. Emellett érdemes azt is megemlíteni, hogy amikor a vérlemezkék összetapadnak és emiatt thrombus (vérrög) keletkezik, az elzárja a normál véráramlás útját, és kialakulnak az olyan életveszélyes állapotok, mint a stroke vagy a szívinfarktus, amelyek oka az esetek többségében a pitvarfibrilláció - fejtette ki Németh Vivien, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
Látható tehát, hogy a vérlemezkék működése központi szerepet tölt be a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Tanulmányok megállapították, hogy a fizikai inaktivitás rossz irányba befolyásolja a vérlemezke-funkciót, így jelentősen megnövelik a szív-és érrendszeri problémák rizikóját.
Azonban tudni kell, hogy a prevenciós hatás nagyban függ a mozgás intenzitásától az úgynevezett kardiorespiratorikus edzettségi állapottól , amely a keringési rendszer egyfajta egészségi állapotát jelzi. Ez azért lényeges, mert terhelés alatt a sejtek oxigén ellátottsága felelős a jó teljesítményért, tehát ha valaki edzetlen és hirtelen túl nagy terhelést kap, akkor hamar eléri azt az állapotot, amikor már nem tudja fedezni a szervezet a mozgás hatására megnövekedett oxigénigényt. Ha ez fennáll, akkor csökken a teljesítmény, savasodási folyamatok indulnak be, ráadásul megerőltető a tüdőnek és a szívnek, mivel az edzetlen állapotnál nem képes nagyobb mértékű összehúzódásra, így kénytelen gyorsabban pumpálni - magyarázta Németh Vivien.
Éppen ezért a rendszeres testmozgást érdemes személyre szabottan megtervezni. Ehhez hasznos a fittségi állapot felmérése, és a személyi edző iránymutatás is. Így ugyanis könnyebb elkerülni az egészségi problémák. A kívánatos pulzus elérése érdekében a gyakorlatokat helyes intenzitással és ideig kell végezni.
A fizikai aktivitás szerepe a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében
- A rendszeres fizikai aktivitás - egyéb kedvező hatásai mellett - csökkenti a hipertónia, a 2‐es típusú diabétesz, az elhízás, ezért pedig a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.
- Az ajánlott mozgásforma: dinamikus, aerob jellegű mozgás (heti 150 perc), mellé izomerősítés heti 2-szer (a maximális erő 60‐80 százalékán).
- Edzettségi és klinikai állapottól függően lehetséges a magasabb intenzitás és a hosszabb időtartam, ami fokozza a kedvező élettani hatásokat.
- A magasabb intenzitású sportolásnál 40 év (férfiak), illetve 50 év (nők) fölött, valamint panaszok esetén indokolt az orvossal való konzultáció, illetve terheléses EKG.
- A jobb kardiorespiratorikus teljesítőképesség (fittség, aerob kapacitás, állóképességi mutatók) a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek elleni védelmet megerősíti, s az életkilátásokat is kedvezően befolyásolja.
Forrás: Életmód Orvosi Központ
