Észrevehető a magas vérnyomás?

Vöröslő arc, izzadás, túlsúly, ideges természet - általában ezeket a tüneteket kötjük össze a magas vérnyomással a fejünkben, és ha látunk valakit ezekkel a jellemzőkkel, könnyen azt feltételezhetjük, hogy magas a vérnyomásuk (talán még meg is kérdezzük őket erről vagy tanácsokat adunk neki a vérnyomás csökkentésére). Szintén a magas vérnyomásnak tulajdonítjuk a fejfájást vagy az orrvérzést, különösen ha nagydarab, stresszes életet élő embereknél jelentkeznek ezek a tünetek. De valóban a magas vérnyomás áll ezeknek a hátterében?

Kezdjük az arc kivörösödésével!

Tipp Ma már mindenki tud vérnyomást mérni, de nem biztos, hogy mindenki helyesen, és hogy mindenki tudja, mi zajlik pontosan. Mit mutat a digitális kijelző? Ide kattintva elolvashatja! Az arc akkor pirul ki, ha az arcbőr alatti vérerek kitágulnak és megnő a bennük átáramló vér mennyisége. Ez lehet hirtelen folyamat, melynél az arcot forrónak érezzük, és az elpirulás oka szégyen vagy idegesség. A másik esetben az arc hosszabb idő alatt (ez lehet akár húsz perc is) pirosodik ki, és ennek a hátterében nem feltétlenül érzelmi dolgok állnak, a kipirulást okozhatja a testmozgás vagy a nagy meleg is. Mindkét esetben a vérnyomás megemelkedése miatt tágulnak ki az erek és pirul ki az arc, de ez közel sem jelent magasvérnyomás-betegséget. Az állandósult vöröses arcbőr a rosacea nevű gyulladásos bőrbetegség jele, melyet ugyan felerősíthet a magas vérnyomás, ám ennél szorosabban nem függ össze a két probléma.

Nem minden jellemző tünet jelent magasvérnyomás-betegséget

Mi a helyzet a fokozott izzadással?

Az izzadságmirigyek működését a szimpatikus idegrendszer irányítja, és ez a felelős a testünk stresszreakciójáért, vagyis azért, hogy hogyan válaszolunk egy-egy veszélyhelyzetre. Emiatt lehet, hogy idegességünkben a szokásosnál jobban izzadunk. Ez azonban inkább a stressz, nem pedig a magas vérnyomás következménye. A fokozott izzadás (hiperhidrózis) ugyanakkor külön kórkép is lehet.

A stresszt nagyon sokszor összefüggésbe hozzák a magasvérnyomás-betegség kialakulásával. Ha valami miatt idegeskedünk, akkor a szívünk hevesebben kezd verni, és a vérnyomásunk megemelkedik. Azonban ha a helyzet normalizálódik, akkor a szervezetünk is visszaáll a normál értékeire, vagyis a vérnyomásunk csökken, a pulzusunk lelassul. Ha sok stressz ér bennünket, vagyis a vérnyomásunk sokszor "ugrik meg", és kevésbé van lehetősége visszatérni a normális szintre, az roncsolhatja az ereket és hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához. De az, ha valaki idegesebb a szokásosnál vagy temperamentumosabb a természete, még nem jelenti azt, hogy mindenképpen magas a vérnyomása.

Meglepő módon, a fejfájás és a magas vérnyomás között sincs meg az az összefüggés, amit hiszünk. Kutatások szerint ugyanis a magasabb vérnyomású embereknek ritkábban fáj a feje, és általában a migrén is elkerüli őket - ezt állítja legalábbis egy brazil tanulmány. A magas vérnyomás egyik következménye ugyanis a jobb fájdalomtűrés. Azt azonban a szakemberek sem tudják, hogy pontosan miért alakul ez ki. Egy elmélet szerint a vérerek merevebbé válása csökkenti a fájdalomérzékelő idegvégződések megfelelő működését.

Az orrvérzéssel kapcsolatban ellentmondásosak a kutatási eredmények. Egy osztrák kutatás szerint azok, akik csillapíthatatlan orrvérzéssel kerültek kórházba , magasabb vérnyomással rendelkeztek, mint más betegek - egy brazil kutatás azonban semmilyen összefüggést nem talált az orrvérzés gyakorisága, illetve súlyossága és a vérnyomás között. Egy görög felmérés pedig megállapította, hogy a magas vérnyomással küzdő (és emiatt kórházi ellátásra is szoruló) betegek mindössze 17 százalékánál volt jellemző a gyakori orrvérzés. Tehát erre a tünetre sem lehet alapozni.

Külső jelek alapján tehát nem lehet megállapítani, hogy valakinek magas-e a vérnyomása vagy sem. Az egyetlen módszer ennek meghatározására az, ha rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat.