A szabálytalan pulzus vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogásérzés hátterében gyakran pitvarfibrilláció áll. A szívritmuszavarok korai jeleiről és a kezelés jelentőségéről dr. Müller Gábor , a KardioKözpont orvosa beszélt.
Gyorsulhat és lassulhat a szívverés
A kardiológusok több szempont alapján osztályozzák a szívritmuszavart, például a kialakulás helye és a szívverés sebessége alapján. A felgyorsult szívverést tachikardiának nevezik, ilyenkor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt, a lelassult szívverés neve pedig bradikardia - ez esetben percenként 60-nál kevesebbet ver a szív. A felgyorsulás és a lelassulás nem csupán szívbetegségre utalhat, hiszen természetes, hogy fizikai terhelés vagy láz hatására felszökik a pulzusszám, pihenés során pedig lecsökken.
A tachikardia a pitvarokban és a kamrákban is jelentkezhet. A leggyakoribb probléma a pitvarfibrilláció , amely szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, ami lehet gyors, de akár lassú is. A szívritmuszavar leggyakoribb és egyben legsúlyosabb következménye a stroke. A pitvarfibrilláció kialakulását gyengeség, fáradtság, szédülés, eszméletvesztés, légszomj, mellkasi fájdalom, szorongás és félelemérzet kísérheti. Ez a probléma sokszor csak átmenetileg jelentkezik, de a kivizsgálás ebben az esetben is fontos, ugyanis nem mindig múlik el magától.
Sokáig csak figyelmeztetéseket produkál
Svéd kutatók egy 10 éven tartó, utánkövetéses vizsgálatot végeztek, amely a pitvarfibrilláció korai jeleire koncentrált. Bebizonyították, hogy már az első szokatlan tüneteket is érdemes komolyan venni. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás és az alkalmanként "kihagyó" szívverés ugyanis pitvarfibrillációra is utalhatnak. A probléma következményeként - a pangó vér miatt - akár vérrögök is keletkezhetnek, egy elszabaduló rög pedig elzáródást okozhat az agyban és más szervekben. Tehát nem egy ártatlan jelenségről van szó, mindenképpen fontos a korai felismerés. Időben elkezdett vérhígító kezeléssel ugyanis megakadályozható a vérrögképződés.
Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes is, így csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Ezért már az enyhébb figyelmeztető jelek, illetve családi halmozódás esetén is érdemes kivizsgáltatni magunkat.
A kivizsgálás lépései
A kivizsgálás első lépése a páciens panaszainak és kórelőzményeinek megismerése. A szakembereknek tudniuk kell többek között, hogy mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, mennyire aktív életet él, illetve mennyire befolyásolja az adott állapot a páciens életét. Az így kapott információk, valamint az eszközös vizsgálatok alapján döntik el a további tennivalókat és állítják fel a pontos diagnózist.
A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás EKG-ra (Holter-vizsgálat), szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg további, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Amint sikerült beazonosítani a pitvarfibrilláció fennállását és okát, megkezdődhet a célzott kezelés. A kezelés során először a tromboembóliás kockázatot kell csökkenteni - véralvadásgátlókkal -, ezután pedig megkísérelhetik a szabályos szinusz ritmus helyreállítását. A cél, hogy a személyre szabott életmód kialakítása mellett mindenki a leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelést kapja.
