Szokjon le a dohányzásról!
Egyszerűnek tűnő, az unásig ismételgetett tanács, de a dohányzás valóban nagyon káros a szív- és érrendszerre - legalább annyira, mint a tüdőre. A cigarettázás bizonyítottan az egyik legkomolyabb tényező a későbbi szívbetegségek kialakulásában. A cigarettában megtalálható anyagok, többek között a nikotin "összehúzzák" a vérereket, emelik a vérnyomást és keményebb munkára késztetik a szívet, így a pulzus is felgyorsul. A vérbe ráadásul kevesebb oxigén jut, így a szívnek még jobban kell dolgoznia azért, hogy a létfontosságú oxigént eljuttassa a sejtekhez. Különösen a 35 éven felülieket veszélyezteti a dohányzás, és nincsenek előnyösebb helyzetben azok a kocadohányosok sem, akik csak hétvégeken vagy baráti összejöveteleken gyújtanak rá. Természetesen a passzív dohányzásnak is kedvezőtlen a hatása, különösen, ha valaki hosszú ideig ki van téve a füstnek (például azért, mert a családtagjai dohányoznak). Leszokni nem könnyű, de megszámlálhatatlanul sok kedvező egészségügyi hatása van: a korábban dohányzók érrendszere egy évnyi cigarettamentesség után ugyanolyan állapotban lesz, mint azoknak, akik korábban soha nem gyújtottak rá!
A szívbarát diéta alapjai
Az egészséges, kiegyensúlyozott, zöldségekben és gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag, zsírban, cukorban és sóban szegény étrend csökkenti a vérnyomást, illetve a koleszterinszintet is, ezáltal támogatva a szív munkáját. A rostok, az egészséges fehér húsok és a halak, melyek gazdagok omega-zsírsavakban, gyulladáscsökkentő hatásokkal is rendelkeznek, valamint hozzájárulnak az egészséges, normális testsúly eléréséhez és megtartásához. A túlsúly - mint az ismertes - szintén komoly rizikótényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásánál. Az étrend összeállításánál érdemes szakember segítségét kérni, aki nemcsak testsúlyunkat, életkorunkat, egészségi állapotunkat veszi figyelembe, hanem azt is, milyen betegségek megelőzésére kell jobban odafigyelni, például a családi anamnézis miatt.
Ne feledkezzünk meg a szűrővizsgálatokról!
A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai közül talán a magas vérnyomás a leglátványosabb; a többi azonban sokáig láthatatlan képes maradni és csendben roncsolja az egészségünket. A magas vércukorszint és a magas koleszterinszint egyaránt erősen károsító hatású, ám tünetei nem nagyon vannak, így sokszor csak a szokásos (gyakran elbliccelt) éves ellenőrzéseken veszik észre, hogy gond van velük. A szokásos szűrővizsgálatokat 3-5 évente ajánlott elvégezni, de ennél sűrűbben is érdemes, ha például a családban volt már kardiológiai betegség vagy ha egyéb rizikófaktorok is jelen vannak nálunk.
Mozogjon naponta legalább 30 percet!
A fizikai inaktivitás, az ülő életmód az egyik legkomolyabb rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Azoknál, akik nem sportolnak rendszeresen, sokszorosára növekszik annak az esélye, hogy elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, ezek szövődményeként pedig szívinfarktus vagy stroke következik be. A mozgás ezzel szemben segít kordában tartani a vércukorszintet és az éhségérzetet, erősíti a szívet és a tüdőt, megakadályozza az elhízást, rugalmasabbá teszi a szöveteket és az érfalakat.
A rendszeres sportolás során a zsíranyagcsere is kiegyensúlyozottabbá válik. Természetesen az edzés lelki hatásairól is érdemes szót ejteni: a mozgás hatására "életöröm-hormonok", endorfinok szabadulnak fel a testben, csökken a stressz , az idegesség, a depresszió. Hosszú távon a sport növeli az önbecsülést és az önbizalmat, pozitívabbá teszi az önképet. A stressz csökkentése pedig újabb eleme lehet a szív- és érrendszeri betegségek (így a magas vérnyomás) elleni küzdelemnek. Az ideális edzésmennyiség: naponta 30-60 perc között van, a hét legalább öt napján. Ha azonban nem érjük el ezt a mennyiséget azonnal, ne essünk kétségbe! A hangsúly a rendszerességen van: az ajánlott napi mennyiséget akár tízperces részletekre is feloszthatjuk.
