A fizioterápiás csapat
Az igazán eredményes kezelés csak csapatmunkával valósítható meg, hiszen nincs olyan szakember, aki mindenhez egyformán ért: injekciót ad, tornáztat, étrendet ír, figyel az egyén szociális körülményeire, lelki problémákat orvosol, elektromos kezeléseket végez, stb. Ugyanis sokszor mindenre figyelni kell annak érdekében, hogy a fájdalom csillapodjon, a beteg állapota javuljon.
Vegyük sorra, hogy a szakemberekre milyen szerep hárul:
- Az orvos - aki reumatológiából, fizioterápiából vagy rehabilitációból rendelkezik szakvizsgával - hivatott a betegséget, a fájdalom okát megállapítani, a helyes diagnózist felállítani és a megfelelő kezelési protokollra javaslatot adni. A fizioterápia során rendszeresen tájékozódik a beteg állapota felől, fizikális vizsgálattal eldönti, hogy kell-e a kezelést folytatni, esetleg módosítani. Folyamatosan konzultál a fizioterápiában részt vállaló kollégákkal.
- A gyógytornász feladata, hogy felmérje a beteg ízületeinek mozgástartományát, mobilitását, az izomerőt, a mozgások kivitelezésének képességét. Ő a "lelke" a programnak, mivel a gyakorlatsorozat helyes megválasztása és megfelelő számú ismétlése csodákat művelhet, rendkívül sokat javíthat a beteg állapotán, amely hosszú távon, akár éveken át is megmaradhat.
- A fizioterápiás asszisztens az orvos által kiírt kezelések alkalmával találkozik a beteggel. Ő végzi a mágneses, rövidhullámú vagy egyéb indokolt kezelést.
- A nővér tartja a folyamatos kapcsolatot a beteggel, a családtagokkal. Fontos, hogy állandóan segítse a pácienst a mobilizációban, a segédeszközök helyes használatában. Rendszeresen konzultál az orvossal és gyógytornásszal.
- A pszichológusra is lényeges szerep hárulhat, mivel a betegek nagy részében jelentős lelki megrázkódtatást okozhat az állandó, szűnni nem akaró fájdalom és a mozgás-beszűkülés. Emellett gyakran találkozunk olyan esetekkel is, ahol a fő probléma pszichés okokra - például depresszióra - vezethető vissza.
- A dietetikus megtervezi a beteg diétáját, hiszen az esetek nagy részében a betegek testtömege magasabb az optimálisnál. A plusz súly óriási terhet ró az ízületekre. Azt is figyelembe kell venni, hogy a krónikus gyulladásos folyamatok fennállta esetén milyen ételek segítenek a gyógyulásban, gyulladáscsökkentésben.
Előzzük meg a fájdalom kialakulását!
Számos olyan gyakorlatsor létezik, amelyek rendszeres alkalmazásával megelőzhető a gerinceredetű fájdalom, például a derékfájás. De a "befagyott váll" tünet is megelőzhető speciális tornával. Ez a rendkívül erős fájdalom elsősorban szívinfarktuson átesett egyéneknél alakul ki, hátterében izomfeszülés (spazmus), izomcsomó (myogelosis) vagy ínsérülés áll. A főleg változókorban jelentkező csontritkulás - amely szintén nagyon heves fájdalmakkal járhat - a korai életkorban elkezdett rendszeres kocogással, labdajátékokkal előzhető meg.
A gyógyítás céljai
A fizioterápiás kezeléseknek több célja is van, s ezek szorosan összefüggnek egymással. Első és legfontosabb a fájdalomcsillapítás, amelyre hideg borogatást, nyugalomba helyezést, elektromos kezelést (például TENS), rövidhullámú kezelést és különféle segédeszköz használatát, mágneses terápiát írnak elő. A másik lényeges feladat a gyulladáscsökkentés, amely rövidhullámmal, hideg alkalmazásával, lézerkezeléssel, stb. valósítható meg. A harmadik a funkciójavítás, amely az ízületek passzív és aktív mozgathatóságának fokozását, izomerő növelést jelent. A szekunder prevenció is fontos célkitűzés, mivel mindenki közös célja az, hogy a beteg állapota hosszú ideig megfelelő legyen, így az izomerő megtartására, az ízületi mozgásterjedelem megőrzése is nagyon lényeges.
Forrás:
Bálint-Bender: A fizioterápia elmélete és gyakorlata
