A láz az egyik legáltalánosabb tünet, ami egy megbetegedést kísér. A hivatalos definíció szerint lázas állapotról onnantól kezdve beszélhetünk, hogy testünk belső hőmérséklete 38 Celsius-fok fölé melegszik. A testhőmérséklet megemelkedése az immunrendszer természetes reakciója a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, hogy hatékonyabban tudjon védekezni, vagyis önmagában nem is tekinthető betegségnek, hanem egy tünet.
39 fok felett már megviseli a szervezetet
Habár a kórokozó elleni harcot segítheti a testhőmérséklet megnövelése, egy bizonyos szint felett több a kára, mint a haszna. Hogy ez pontosan milyen testhőmérséklet, arról az orvosszakma véleménye is megoszlik, illetve az adott egyén életkora és egészségi állapota is alapvetően befolyásolja, hogy mi is számít valóban soknak. "Általánosan kijelenthető, hogy a 39 fok feletti láz már zavartságot, keringészavart, kóros értágulatot, vérnyomásesést okozhat, továbbá bizonyos enzimek működése sem optimális ilyen testhő mellett. A központi idegrendszeri görcskészség fokozódik, epilepsziahajlam alakul ki, illetve számos anyagcsere-folyamat rosszabbul zajlik, a cukoranyagcserétől a só-vízháztartásig” – mondta el egy korábbi cikkünkben Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus.
Korábban 38 fok feletti láz esetén rutinszerűen lázcsillapítót adtak a betegeknek, de ez mára elavult szemlélet. Nyugat-európai minták alapján 2011-ben új szakmai protokollt adott ki a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium, amely szerint alapvetően nem szükséges a láz csillapítása, csupán akkor ajánlott, ha a gyermek közérzete rossz. Elsősorban nem a test lehűtése a célja a lázcsillapításnak, sokkal inkább a beteg közérzetének javítása - vagyis ha valakinek még 39 fokos testhő mellett is jó a közérzete, úgy nem szükséges folytatni a gyógyszeres lázcsillapítást.
Ez is érdekelhet
Az alábbi cikkünkben több tévhitet is összegyűjtöttünk a lázcsillapítás menetével és módszereivel kapcsolatban. Az ebben megszólaló szakemberek összefoglalták, miért is lehet problémás a hűtőfürdő vagy hideg vizes borogatás, és miért nem kell reflexszerűen a gyógyszerek után nyúlni, ha a gyermeknél hőemelkedést mértünk.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Legjobban: