Egyes felmérések szerint Nyugat-Európában a nők mintegy 20 százaléka nem vállal gyermeket élete során, ugyanakkor más kutatások arról árulkodnak, hogy a 18 és 40 év közötti nők csupán 5 százalékáról mondható el, hogy eleve nem is tervez családot alapítani. Valószínűsíthető tehát, hogy az érintett nők többsége nem saját elhatározásból marad gyermektelen. Egy, az idei Európai Elhízástudományi Kongresszuson bemutatott, a JAMA Network Open által frissen közölt tanulmány szerint mindebben a gyermekkori elhízás is közrejátszhat.
A gyerekkori elhízás hatása a női termékenységre
Mint az a kongresszus által kiadott közleményben olvasható, a tanulmány szerzői közel 61 ezer dán nő adatait elemezték a koppenhágai iskolai regiszterből. Az 1950 és 1989 között született nők mindegyikéről elérhetőek voltak a testmagasságukra és testsúlyuk alakulására vonatkozó mérési adatok 6 és 15 év közötti korukból. Ezeket vetették össze a kutatók a születésekről vezetett országos egészségügyi adatbázissal. Bár korábban is ismert volt, hogy a magas testtömegindex kapcsolatba hozható a termékenység csökkenésével, a mostani vizsgálatból arra is fény derült, hogy már a gyermekkori túlsúly és elhízás is fokozhatja a gyermektelenség kockázatát későbbi életkorban.
Egészen pontosan arról árulkodik az elemzés, hogy a gyermektelen nők között nagyobb arányban találhatók olyanok, akik gyerekként súlyproblémákkal küzdöttek. A vizsgált nők között 25 és 29 éves koruk között 22 százalékkal kisebb valószínűséggel szültek gyermeket azok, akik gyerekként elhízással éltek, mint azok, akik testsúlya átlagos volt. Később, a 30 és 34 év közötti korcsoportban pedig már 42 százalék volt a különbség. Hasonlóképpen a túlsúly is rontotta a gyermekvállalási esélyeket: 25 és 29 év között 9, 30 és 34 éves kor között 26 százalékkal. Mindent egybevetve a 61 ezer vizsgált nő 78 százalékának született gyermeke, 22 százaléka pedig gyermektelen maradt, ami tehát egybevág az általános nyugat-európai megfigyelésekkel.
„Noha a gyermekvállalás halogatása a gyermektelenség egyik fő vezérlő oka napjainkban, a túlsúly és az elhízás tovább fokozza ezeket a kockázatokat mind biológiai, mind társadalmi oldalról. Valószínűsíthetően kihatással van például a petesejtek minőségére és a hormonális zavarok veszélyére. E tekintetben különösen aggasztó, hogy Európában az iskolás korú lányok harmada ma túlsúllyal vagy elhízással él” – emelte ki dr. Dorthe C. Pedersen, a Koppenhágai Egyetemi Kórház epidemiológus kutatója, a tanulmány első szerzője. „Mire a nők elérik a harmincas éveiket – amikor sokan elkezdenek gyermeket tervezni, és gyakran ekkor válnak nyilvánvalóvá a termékenységi problémák –, a reproduktív képességet befolyásoló hatások már kialakulhattak. Mindez rámutat arra, milyen fontos, hogy már gyermekkorban figyelmet fordítsunk az egészséges növekedés és fejlődés támogatására” – tette hozzá.