A zsugorodó agy
John Ratey, a Harvard orvosi karának klinikai adjunktusa szerint "Az öregedést nem kerülhetjük el, de a leépülést igen." Ratey a szerzője a 2008-as "Spark: a testmozgás és az agy forradalmian új tudománya című műnek.
Negyven éves korunktól kezdve évtizedenként agyunk tömegének 5 százalékát veszítjük el.
70 éves korunk táján más állapotok is gyorsíthatják a leépülést. Ahogy öregszünk, egyre kevésbé tudunk megbirkózni azzal a nehézséggel, amit például a szennyező anyagok jelentenek a szervezetünk számára. Ahogy ez a megterhelés egyre több idegsejtet követel, gyengül a köztük levő kapcsolat is az agyban.
Mivel minden egyes ember agyában több, mint százmilliárd idegsejt található, melyek más idegsejtekhez kapcsolódnak, elsőre nem annyira drámai a fokozatos veszteség. Az öregedés során ahogy ez a neurodegeneratív folyamat felgyorsul, komolyabb betegségek is megjelenhetnek.
Az öregedő agynak a vérellátás fokozására van szüksége. Az új és a már meglévő idegsejtek és azok kapcsolatainak létrehozásához kellenek a testmozgás közben termelődő neutrofinok, mint például az agyból származó neutropikus faktor (BDNF), vagy a vaszkuláris növekedési faktor (VEGF) és a dopamin neurotranszmitter.
Készítsünk új agysejteket
A tajvani Nemzeti Cheng Kung Egyetem orvosi karának kutatói nemrég tesztelték a BDNF hatásait különböző korú egerek agyában. A fele csoport napi egy órát futkosott egy útvesztőben, a másik csoport nem végzett testedzést. Ahogy várható volt, az új idegsejtek képződése az agyban drámaian csökkent a középkorú egerek esetében a fiatalabb egerekhez képest. Azt is kimutatták, hogy a testmozgás jelentősen lassítja az idegsejtek pusztulását a középkorú egereknél. Az idegi őssejtek termelődése nagyjából 200 százalékkal javult a testedzést nem végző középkorú egerekhez képest.
Javítsuk a vérkeringést
Az Észak-Karolinai Egyetem agykutatói azonban nemrég azt találták, hogy azoknak az időseknek, akik rendszeresen mozogtak, jobb volt az agyi vérkeringésük. Összehasonlították a testmozgást végző és az üldögélő emberek agyát 3 dimenziós MRI segítségével. "Az aktív felnőttek agyában több az apró erecske és jobb az agyi vérkeringésük is" - mondta a tanulmány vezető szerzője, J. Keith Smith, az UNC orvosi karának radiológus adjunktusa. "Ezek az eredmények tovább hangsúlyozzák a rendszeres testedzés fontosságát."
A kutatás egy sor más tanulmányra épül, melyet az augusztusi áttekintés összegzett, és amely kimutatta, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás megvédheti az agyat.
Segít karban tartani a vércukorszintet
Scott A. Small, a Columbia Egyetem neurológus adjunktusa felfedezte, hogy a vércukor szintje közvetlen hatással van az agy vérkeringésére.
240 önként jelentkező idős embert vizsgáltak meg funkcionális MRI-vel. Small és munkatársai összefüggést találtak az emelkedett vércukorszint és az agyi vérkeringés romlása között az agyi hippokampusz azon területén, mely a memóriát befolyásolja. Ez egybevág Small azon eredményeivel, melyek megmutatták, hogy a testmozgás segíthet karban tartani a vércukorszintet, mely javítja az agyi vérkeringést.
"A glukóz-anyagcsere javításával a testmozgás a vércukorszintet is csökkenti" - mondta Small. "Tehát a javaslatunk az, hogy mozogjanak sokat."
Animáció: HáziPatika.com
