Az élet ugyanolyan nehéz olykor a 2,4 millió amerikai skizofréniás betegnek, mint a Russel Crowe által alakított figurának volt az "Egy csodálatos elme" című filmben. A késői vagy nem megfelelő diagnózis, illetve a kezelés hiánya ronthatja a beteg életminőségét.
A skizofrénia általában 18-30 éves kor között jelenik meg, de a betegség megjelenése előtti diagnózis lehet a kulcsa a még sikeresebb kezeléseknek, mondja Prof. Talma Hendler a Tel Avivi Egyetem pszichológiai tanszékéről. Egész idáig szinte lehetetlen volt kimutatni a mentális betegségeket a tünetek jelentkezése előtt. Hendler professzor abban reménykedik, hogy az arcfelismerésre épülő munkája úttörő jelentőséggel bír majd a korai diagnózis területén a mentális betegségek agyon belüli fizikai jeleinek azonosításával.
"A jobb diagnózis, a korai és specifikus kezelés által javíthatjuk ezeknek a betegeknek az életét" - mondta Hendler professzor.
Sok éven át rejtély övezte a sok skizofrén beteget jellemző abnormális társas viselkedés mögött rejlő mechanizmusokat. A skizofrénia fizikai megjelenésének tanulmányozására Hendler professzor agyi képalkotó eljárást alkalmazott arra, hogy felderítse a skizofrén betegek és az egészséges emberek agyműködése közti különbséget. Munkája részét képezi a Tel Avivi Egyetem Funkcionális Agyi Térképek projektjének. Hendler professzor felfedezései a legutóbbi Human Brain Mapping folyóiratban jelentek meg, és megmutatták, hogy a bizarr vonásokkal felruházott, érzelmeket tükröző fényképekre a skizofrének kevésbé reagáltak.
A Neuron újságban korábban megjelent kutatásából kiderült, hogy a bizarr vicces arcokra a normális működésű agy szelektív aktivitással reagált, kimutatva, hogy valami zavaró található a képeken. Hendler professzor ezután rögzítette, hogy habár ez a szelektív válasz megfigyelhető a vizuális területek esetében, hatása megoszlik az agyban. "Az agy vizuális területei erősen kapcsolódnak más területekhez, többek közt a prefrontális kéreg és az amigdala. A skizofrének esetében ezek a kapcsolatok gyengülnek, ami az információ integrálásának zavarához vezet, ezzel együtt pedig eltorzult élményekhez" - mondta.
"Az érzelmek arcon való tükröződésének felismerése korán kialakuló folyamat, így már gyerekkorban lehetne vizsgálni a mentális betegségekre való hajlamot, az agyi kapcsolatok felmérésével" - magyarázta Hendler professzor. Egy objektív, korai jelzés különösen hasznos lenne azoknak, akik eleve a veszélyeztetett csoportba tartoznak a családi anamnézisük miatt. A korai diagnózissal egyénre szabott kezelést lehetne kidolgozni, esetleg a betegség megjelenését megakadályozni.
A mentális zavarok fizikai jellemzőinek beazonosításával Hendler professzor kikövezi az utat az újfajta kezelési módoknak. "A jelenlegi gyógyszerek az abnormális viselkedést kezelik, nem pedig az agy funkciózavarát, mely ezt a viselkedést kiváltja. Szeretnénk, ha képesek lennénk sokkal speciálisabb kezelési módszerek kifejlesztésére az objektív agyi markerek alapján, melyek a betegség valódi jellemzői."
Hendler professzor jelenleg agyi képalkotó vizsgálatok segítségével igyekszik jellemezni és beazonosítani a katonák poszttraumás stressz-zavarára hajlamosító tényezőket. A vicces arcokkal folytatandó további munka olyan alapvető emberi érzéseket is megfigyelni, mint a szégyen, az irigység és a bűntudat. Ha ezekhez az érzésekhez idegi markereket tudunk kapcsolni, talán képesek leszünk idejekorán kimutatni a szociális abnormitásokat. A társas érintkezés zavara a skizofrénia egyik vezető tünete.
