A áprilisi számában megjelent kutatásban körülbelül 7800, ötvenöt év átlagéletkorú férfi és nő vett részt. A kutatás elején mindegyik résztvevő szívbetegség-, stroke- és demenciakockázatát kiszámították. A szívbetegség kockázatába olyan tényezők is beletartoztak, mint az életkor, a vérnyomás, a magas vérnyomás elleni kezelés, a dohányzás, a diabétesz, valamint a teljes koleszterin és a jó (HDL) koleszterin szintje. A stroke meghatározásához hasonló kockázati tényezőket vettek figyelembe, amihez a szívbetegség és a szívritmuszavar kórtörténetét is hozzáadták.
A demencia kockázatának kiszámításához az életkort, az iskolázottságot, a vérnyomást, a testtömeg-indexet, a teljes koleszterinszintet, a testmozgás gyakoriságát, valamint a demenciával összefüggő egyik gén jelenlétét is figyelembe vették.
E kockázatértékelések után tíz évvel a résztvevőket a gondolkodást és a memóriát vizsgáló teszteknek vetették alá. Mindhárom kockázatelemző teszt képes volt 10 évre előre jelezni a kognitív hanyatlást, de a kardiológiai kockázat értékei erőteljesebb összefüggést mutattak a kognitív hanyatlással, mint a demencia rizikóját jelző értékek.
"Bár a demencia és a szív-érrendszeri kockázatot jelző értékek egyaránt előre jelzik a középkor végén jelentkező kognitív hanyatlást, a szív-érrendszeri kockázati értékek a demencia kockázati értékeinél hatékonyabbnak bizonyulhatnak a megelőzésben és a módosítható rizikótényezők célba vételekor, mivel a kardiovaszkuláris beavatkozásokat sok orvos már amúgy is alkalmazza" - nyilatkozta Sara Kaffashian, a Francia Országos Egészségügyi és Orvoskutató Intézet munkatársa. "Az eredmények ráadásul arra is rávilágítanak, hogy az olyan szív-érrendszeri kockázatok, mint a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás nemcsak a szívbetegség és a stroke kockázatát növelik, hanem a kognitív készségekre is negatív hatást gyakorolnak."
