Kutatók a Kalifornia Műszaki Intézettől rájöttek az okára, miért harcolunk érzelmekkel azért, hogy igazságos megoldásokat találjunk, és megállapították az agynak azt a részét is, ahol ezek az érzelmi folyamatok zajlanak.
Úgy találták, hogy a becsületesség az elkülönült kéregállományban kerül feldolgozásra, ami az érzelmi reakciók területe is.
"A tény, hogy az agynak van egy igen erős válasza az igazságtalanságra felveti, hogy az igazságtalanság megérzése egy alapvetően kifejlesztett képesség. A törekvés, hogy belelássanak az erkölcsi döntések idegi alapjaiba, még csak körülbelül 7 éves" - jegyzi meg Steven Quartz, a Caltech filozófia docense és a tanulmány előadója.
"Ez az első tanulmány, ahol az emberek igazi következményekkel hoztak igazi döntéseket."
A kutatást 28 és 55 év közötti férfiakkal és nőkkel végezték el. A 26 ember igazi világméretű erkölcsi problémával nézett szembe. A kísérlet kezdetén mindannyian elolvastak egy rövid életrajzot 60 árváról a "Canaan Children"s Home in Uganda" című könyvből. A kísérlet szerint az árvaház annyi pénzt kapott, amennyiről a kísérleti alanyok döntöttek. A végeredmény 2279 $-os adomány lett. Miközben egy funkcionális mágneses rezonanciaérzékelő (fMRI) figyelte az agyukat, a résztvevőknek körülbelül 8 másodperc alatt kellett eldönteniük, hogyan osztanának fel élelmet gyerekek csoportjai között különböző szituációkban.
Az egyik variációban dönteniük kellett, hogy két gyerekből mindkettőnek adnának-e négyszer több élelmet vagy csak az egyiknek 6-szor többet. A többi gyerek eszerint nem kapna semmit. A másik szituációban a gyerekek kaptak extra élelmiszereket és a résztvevőknek azt kellett eldönteni, hogy melyik a jobb: mindkét gyerektől elvenni 6 extra élelmet vagy egytől 10-et. Végül a résztvevők hoztak egy döntést, Quartz és kollégái pedig egy rövid időre betekintést nyertek abba, hogy ez a megfontolás hol jön létre.
"Azon csodálkozol, hogy mi történik különböző szituációban - az agyad vajon helyes vagy helytelen döntéseket hoz?" Amikor a kísérleti alanyoknak élelmet kellett adniuk, a szemüregi homloklebenyük - ami a jutalmazásért felelős rész az agyban - "kivilágosodott".
Amikor ezzel szemben elvenniük kellett élelmet, ez a terület - az érzelmi központ - aktiválódott. Quartz szerint ez a terület az igazságtalan döntés által aktiválódott. Az aktivitás változó mértékű volt a résztvevőknél, jelezve, hogy az egyéni különbségek az erkölcsi érzékenységben gyökerezhetnek a biológiai reakciók erősségében.
"A tisztességtelenségre adott érzelmi válasz taszítja az embereket a rendkívüli igazságtalanságtól és a tisztesség felé vezeti őket" - állítja Quartz.
A megfigyelés azt sejteti, hogy az alapvető késztetésünk, hogy tisztességesek legyünk, nem egy bonyolult dolog, amit tanulunk.
A tanulmány, ami május 8.-án jelent meg a Science korai online kiadásában, az első, ami vizsgálja a "neuroethics" -et, az erkölcsi döntéseink idegi alapját - valódi következményekkel. Ez segíthet a vezetőknek is abban, hogyan hozzanak politikai döntéseket az erőforrások elosztásáról. Jonathan Katz, a Caltech"s Division of the Humanities and Socies Sciences vezetője még hozzáteszi: "a tanulmány az egyike az első olyan törekvéseknek, amik hidat akarnak emelni a bölcsészettudományok és a természettudományok, valamit a biológia közé."
