A svéd Karolinska Institutet orvosi karán tett legújabb felfedezés során a tudósok megfigyelték, hogy azoknak a betegeknek az agyában, akiknél nemrég diagnosztizálták a skizofrénia tüneteit, nagyobb mennyiségben vannak jelen gyulladáskeltő vegyületek.
A felfedezés azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a skizofrénia kezelésében olyan gyógyszerek is alkalmazhatóak lesznek, amelyek az immunrendszerünkre gyakorolnak hatást. A skizofrénia kiváltó okai nagyrészt ismeretlenek, ez pedig roppant nehéz feladat elé állítja a betegség gyógyításán fáradozó orvosokat és tudósokat.
Az egyik, a betegség kialakulására vonatkozó elmélet szerint a gyermekkorban elkapott fertőzések emelik a skizofrénia későbbi kialakulásának esélyét, de mindeddig ez a teória sem nyert megerősítést. A nemrég svéd kutatók által bejelentett eredmények nyomán azonban úgy tűnik, ez az elmélet nem is lehet olyan távol a skizofrénia kialakulására magyarázatot adó elgondolások között a valóságtól.
A Karolinska Intutet tudósai a skizofréniás betegeknél ezúttal a korábbi kutatások során használt vérminták helyett, a betegek gerincfolyadékában elemezték a gyulladáskeltő vegyületeket. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a nemrég kialakult skizofréniával küzdő betegek esetében egy bizonyos hírvivő vegyület, az interleukin-1beta a normálisnál nagyobb mennyiségben van jelen a szervezetben - ezt a molekulát gyulladásokra adott válaszreakcióként választja ki az immunrendszerünk. A vizsgálatokban résztvevő egészséges kontrollcsoport esetében a molekula szintje éppen csak hogy mérhető volt.
A kutatást vezető Göran Engberg szerint ez arra utal, hogy a skizofrénia során az agyat védő immunrendszer aktivizálódik. Azt azonban még nem sikerült kideríteni, hogy a háttérben meghúzódik-e esetleg valamilyen fertőzés, vagy a folyamatot esetleg más mechanizmus indítja el. A jelenlegi uralkodó nézet szerint a skizofrénia a dopaminrendszer túlműködése miatt alakul ki. Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy az interleukin-1beta képes olyan módon befolyásolni a dopaminrendszert - legalábbis kísérleti patkányok esetében - amely az emberi skizofrénia tüneteihez hasonló állapotot idéz elő. A svéd kutatók azt remélik, hogy egy nap a skizofréniában szenvedők immunterápiás kezeléssel is gyógyíthatóak lesznek.
