Ébredtél már fel arra, hogy a karod teljesen elzsibbadt? Talán csak kényelmetlen pozíciót vettél fel, persze az is lehet, hogy valamilyen betegség áll a tünet hátterében. A Sleep Foundation cikke összegyűjtötte, milyen okok állhatnak a panasz hátterében, és mikor javasolt mindenképpen felkeresni egy orvost vele.
Rossz pozíciót vettünk fel az ágyban
Amennyiben a zsibbadás rohamszerűen jelentkezik, csak rövid ideig tart és spontán elmúlik, akkor minden bizonnyal átmeneti véráramlás-zavar húzódik a háttérben. Ez lehet amiatt is, mert nem megfelelő pozícióban feküdtél az ágyban, így a véráramlás nem volt megfelelő tested minden részében. Ennek hatására azt érezheted, mintha milliónyi tű szúrkálná egyszerre az érintett végtagot. Szerencsére ilyen helyzetben könnyen orvosolhatjuk a problémát a végtag alapos átmozgatásával, illetve egy másik pozíció felvételével.
A cikk szerint nagyobb eséllyel alakulhat ki karzsibbadás abban az esetben, ha az alábbi módon fekszünk:
- Karunk behajlított, a csukló pedig befelé görbül;
- Karunkat a fejünk alá helyezzük;
- Az oldalunkon fekve a karunk a törzsünk alá kerül.
Alagút-szindróma: nem csak az irodisták betegsége
A carpalis alagút-szindróma olyan idegleszorítással járó rendellenesség, amely a csukló területét érinti, hatására pedig zsubbadás és fájdalom jelentkezhet a csukló külső oldalán, illetve az ujjakban. Tünetként a bizsergés vagy zsibbadás eleinte nappal jelentkezik az ujjakban, később pedig éjszaka is egyre gyakrabban okoz problémát. Jellemzően olyan esetekben alakul ki, amikor a csukló hosszabb ideig végez valamilyen monoton mozgást: például az egér és a billentyűzet használata kiválthatja, de például futószalag mellett végzett munka során is felerősödhet.
Hogy az alagút-szindrómát ellkerüljük, fontos a végtagok rendszeres átmozgatása. Nyújtsuk ki az ujjainkat egészen addig, míg nem mutatnak teljesen egyenesen előre, majd szorítsuk ökölbe a kezeinket. Ezt ismételjük óránként 5-10 alkalommal. Amennyiben a tünetek tartósan fennállnak, mindenképpen forduljunk vele orvoshoz!
Gerincbetegségek is okozhatják a zsibbadást
Ha a zsibbadás hátterében a perifériás idegek betegsége áll, akkor elsősorban gerincbetegségekről van szó. Ezek közül ki lehet emelni a porckorongsérvet, a gerincmeszesedés, a gerincvelő kóros, például ér eredetű folyamatait, keringési zavarát és daganatát. Alumbágóés az isiász szintén járhat a végtagok zsibbadásával. A gerincben és a végtagokban futó idegek sérülése szintén okozhat érzészavart, így zsibbadást.
A polineuropátiák ugyancsak okozhatnak zsibbadást, hiszen ezek is a perifériás idegrendszert érintik. A polineuropátiák hátterében cukorbetegség,autoimmun betegségekés endokrin betegségek egyaránt állhatnak. Az érzészavar típusa ilyenkor mindig a konkrét kiváltó októl függ.
Vérellátási zavarok
Ha a test egy része nem kap elegendő vért, az idegek nem működnek megfelelően, ami szintén zsibbadást eredményezhet. Néhány egészségügyi állapot azonban krónikus keringési problémákat okozhat, amelyek a kézzsibbadást folyamatos problémává teszik. Ezek többek között az alábbiak lehetnek:
- Plakk felhalmozódás az artériákban;
- A vénák gyulladásos megbetegedése;
- Raynaud-kór
Mikor forduljunk orvoshoz a tünetekkel?
A legtöbb esetben az éjszakai zsibbadás hátterében egyszerűen a fent is említett, kényelmetlen testhelyzet áll, előfordulhat ugyanakkor, hogy a tünet olxyan betegséget jelez, amely azonnali orvosi ellátást igényelhet. Mihamarabb keressünk fel egy szakembert abban az esteben, ha az alábbiakat tapasztaljuk:
- A zsibbadás zavartsággal, szédüléssel, eseleg bénultsággal jár együtt;
- A testrészbe az átmozgatást követően sem tér vissza az élet, erőtlen, érzéketlen;
- A beszéd- és látászavarok is társulnak a tünethez.
