Az újszülöttek hűtésével csökkentik a születéskor létrejött oxigénhiány maradandó következményeit.
2003-tól nemzetközi kutatás keretében, idén azonban már a hétköznapi klinikai ellátásban alkalmazzák azt az eljárást, mely csökkenti a születéskor fellépő oxigénhiányos állapot (perinatális asphyxia) okozta átmeneti, vagy tartós károsodás veszélyét - jelentették be ma Budapesten annak kapcsán, hogy új betegőrző monitorokkal gazdagodott a klinika.
A hazánkban egyedül a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikáján alkalmazott módszerrel eddig több mint száz babát kezeltek, a kutatás alatt összegyűlt nemzetközi eredmények szerint 30-35 százalékkal csökkent így a tartós idegrendszeri károsodás aránya, a módszerrel összefüggésbe hozható mellékhatást nem találtak.
Mint arról a perinatális intenzív centrum (PIC) vezetője, dr. Szabó Miklós beszámolt, nem mindig lehet megállapítani, hogy mi okozta a születéskor fellépő oxigénhiányt, ám az közismert, hogy ez nem egyszer súlyos fokú, később fogyatékossághoz vezető, sőt, néhány esetben akár halált okozó agykárosodáshoz vezethet. Mindeddig az intenzív terápiás ellátás volt az egyetlen lehetőség, amivel kezelni tudták az ezeknél az újszülötteknél fellépő légzési, keringési és idegrendszeri problémákat.
Az új eljárás feltétele, hogy az oxigénhiány jeleit mutató baba a születés után hat órán belül idekerüljön. Csak a 36 terhességi hét után született, érett újszülöttek esetében alkalmazható a módszer. Lényege: az e célra tervezett speciális matracon fekvő újszülött testhőmérsékletét a normális 37 Celsius fokról 33,5 fokra csökkentik, minek következtében lelassulnak a szervezetében zajló folyamatok, így kevesebb oxigénre van szüksége. Ezzel növekedik a gyógyulás esélye. Három nap után (72 óra) a baba testhőmérsékletét lassan visszamelegítik a normál értékre.
Mint Szabó doktor elmondta, a Közép-Magyarországi régió újszülött-koraszülött mentése magas színvonalú, azzal nincs gond, hogy a súlyos állapotú babák időben a klinikára kerüljenek. A nagyobb gondot inkább az enyhébb esetek jelentik, ilyenkor a születés után közvetlenül még nem nyilvánvaló a baj, s mire kiderül, már kifutottak az időből.
Az eljárás alatt a szoros kontroll elengedhetetlen, ezért fontos az a hat korszerű betegőrző monitor, amit ma adományként kapott a klinika. A karácsony környékén (szerencsére) megszaporodó műszer- vagy pénzadományról szóló hírek ma már alig érik el a bulvárhoz szokott olvasó ingerküszöbét, ám az a tragikus pénztelenség, mely a hírek mögül felsejlik, mégiscsak igényt tart a figyelemre: a ma kapott monitorokra olyan, az Egyesült Államokból szintén adományként, de használtan érkezett, 20-30 éves készülékeket tud a klinika lecserélni, melyek alkatrész utánpótlása és szervizelése már megoldhatatlan.
Az új eljárás lelke sem a hűtésre szolgáló matrac, hanem a baba körül működő műszerpark, és a szakmai tudás: több embert és több eszközt igényel, amire nem minden perinatális intenzíven van (lenne) pénz. A kutatás keretében egyébként egy-két hazai centrumban kipróbálták az eljárást.
Az egyetemen működő, országos feladatokat is ellátó, regionális PIC centrumba bekerülő babák száma a reform diktálta átszerveződések miatt megduplázódott, csaknem 700 intenzív terápiára szoruló koraszülöttet és problémás újszülöttet kezeltek itt tavaly. Mivel az egészségügyi szférában a nővérek a legnagyobb pályaelhagyók, a kis betegek életfunkcióit ellenőrző, baj esetén riasztó műszerek szerepe felértékelődik - tette hozzá Tulassay Tivadar professzor, klinikaigazgató, az egyetem rektora. Az új, méretüknél fogva hordozható készülékek egy központi vezérlő egységhez kapcsolódva egyszerre jelenítik meg a fontos paramétereket. Mivel az egyetem forrásait a működésre kapja, a gépek-műszerek amortizációját nem követi a finanszírozás, s az utolsó központi eszközfejlesztési támogatás (altatógépek cseréje) még Rácz Jenő miniszterségére esett, fejleszteni csak adományból tud az egyetem.
