Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tartja a vitaindító előadást a csütörtökön kezdődő angliai nemzetközi idegtudományi konferencián, amelyet Bristolban rendeznek meg - erről maga az Akadémia elnöke beszélt az MTI-nek.
"A Beyond the Synapse: nonsynaptic signalling in the nervous system (A szinapszisokon túl: nem-szinaptikus ingerület-átvitel az idegrendszerben) című konferencián európai, valamint amerikai tudósok veszek részt" - mondta Vizi E. Szilveszter, akinek a nevéhez fűződik a nem-szinaptikus ingerület-átvitel elméletének kidolgozása.
"Olyan nagymértékű lett a világban az elmélet elfogadottsága, hogy sorban rendeznek ilyen szimpóziumokat és engem, mint a koncepció felfedezőjét hívtak meg" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter, aki nagyon nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést. Mint kifejtette, az agyban az idegi működés egyrészt "digitális rendszerű", vagyis az ingerület egyik neuronról a másikra egy "nagyon szűk résen", a szinapszisnak nevezett idegátcsatolódásokon keresztül tevődik át. "Ezt úgy kell elképzelni, mint egy telefonbeszélgetést, de párhuzamosan létezik egy analóg rendszer is, amelynek lényege, hogy az elektromos ingert egy kémiai anyag továbbítja nagy távolságra egy másik idegsejtre, s ott megint elektromos jellé alakítja. Ez a nem-szinaptikus ingerület-átvitel" - magyarázta az agykutató.
Ismertetése szerint ez, a ma már elfogadott koncepció az idegrendszeri megbetegedések hatásmechanizmusa, a kiinduló ok megfejtése szempontjából fontos, de nagyon nagy szerepet játszott, játszik a gyógyszerkutatásban is. Mint rámutatott, az ingerületet felfogó fehérjék nagyon érzékenyek. Ez azért fontos, mert a beteg által szedett készítmények koncentrációja igen alacsony az agyban, hatásuk csupán ezen érzékeny receptorokon keresztül érvényesülhet. "A farmakológusok tehát olyan gyógyszermolekulákat keresnek, amelyek ezeken a nagyérzékenységű receptorokon keresztül hatnak" - emelte ki az MTA elnöke.
Vizi E. Szilveszter hozzátette: a nagy világcégek már több tízmilliárd dollár értékű gyógyszert fejlesztettek ki olyan vegyületek segítségével, amelyek ezeken az érzékelőkön fejtik ki hatásukat. Az agykutató példaként elmondta, hogy koncepciója révén sikerült kimutatni a depressziós betegek által szedett gyógyszerek "hatáshelyét". A nem-szinaptikus analóg modell fontos szerepet játszik más idegrendszeri megbetegedések, egyebek közt a skizofrénia, az Alzheimer-kór, vagy a dementia (elbutulás) kiváltó okainak megismerése és gyógyítása szempontjából is - mutatott rá az MTA elnöke. "Vitaindító előadásomban arról beszélek majd, hogy az érzékelő fehérjék hogyan fogadják a különböző gyógyszereket" - mondta Vizi E. Szilveszter
hirado.hu/MTI
(2007.09.19. 11:38)
