Az olvasás, a keresztrejtvényfejtés és más, szellemileg ösztönző tevékenységek előnyökkel és hátrányokkal is járnak az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében.
A tanulmány vezető szerzője Robert Wilson, a chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatója úgy fogalmaz, hogy egyfajta kiegyensúlyozásról van szó. A mentális aktivitás megőrzése azt jelenti, hogy a személy a demencia jelentkezését követően egy kicsivel hosszabb ideig marad kognitív módon kompetens és független, és egy kicsivel rövidebb időt tölt a fogyatékos és függő állapotban.
A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a szellemi kihívást jelentő tevékenységek folytatása idős emberekben segíthet távol tartani a demencia kialakulását. Az elmélet tesztelésére Wilson kutatócsoportja 1200 idős személyt vizsgált közel 12 éven keresztül. A kísérlet kezdetén egyik résztvevő sem szenvedett demenciában. A kutatás végére 614 alany volt szellemileg normális, 395 mutatta az enyhe kognitív hanyatlás jeleit és 148 szenvedett Alzheimer-kórban.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fokozott szellemi aktivitás, például rádióhallgatás, tévénézés, olvasás, társasjátékozás és múzeumlátogatás azt jelentette, hogy a résztvevők több éven keresztül kisebb valószínűséggel tapasztaltak szellemi hanyatlást. Ennek ellenkezője volt igaz azonban azokra, akikben később demencia alakult ki. Ez esetben azokban az emberekben, akik szerették a szellemi kihívást jelentő tevékenységeket, valójában gyorsabb mentális hanyatlás jelentkezett a betegség megjelenését követően.
A szerzők szerint tehát az eredmények arra utalnak, hogy a mentális edzés segít megelőzni a demencia kialakulását, de csak akkor, ha a szellemi hanyatlás jeleinek megjelenése előtt kezdik meg. E pont után az agy valószínűleg túlságosan károsodott ahhoz, hogy ilyen beavatkozások számítsanak.
Videó: HáziPatika.com
