A náthát etetni, a lázat éheztetni: beválhat a több évszázados népi gyógymód?

A „náthát etetni, a lázat éheztetni kell” mondás évszázadok óta él a köztudatban. Bár sokan ma is követik ezt a tanácsot, az orvosok szerint sem megfázáskor nem kell többet enni, sem láz esetén nem érdemes koplalni. Mutatjuk, mit mond a modern orvostudomány a betegség alatti táplálkozásról.

  • A közismert mondás szerint a náthát etetni, a lázat éheztetni kell, de a modern orvostudomány nem támasztja alá ezt az elvet.
  • Megfázás és láz esetén is fontos a megfelelő energia- és folyadékbevitel a szervezet támogatásához.
  • Ha betegen nincs étvágyunk, nem kell erőltetni az evést, de a tudatos koplalás nem segíti a gyógyulást.

Kevés olyan egészségügyi tanács van, amely annyira könnyen megjegyezhető, mint a régi mondás: a náthát etetni, a lázat éheztetni kell. Sokan hallják gyerekkorban szüleiktől, nagyszüleiktől, hogy megfázáskor többet kell enni, láz esetén viszont vissza kell fogni a táplálékbevitelt. Az egyszerű szabály generációról generációra öröklődik, és máig felbukkan, ha valakit ágynak dönt egy felső légúti fertőzés. De vajon honnan ered ez az elképzelés, és miért hisznek benne sokan évszázadok óta, hogy valóban működik?

egy nő levest eszik náthásan a kanapén ülve
Fotó: Getty Images

Honnan ered a régi mondás?

A mondás egyik legkorábbi írásos nyoma 1574-ig vezethető vissza. John Withals angol lexikográfus ekkor összeállított szójegyzékében azt írta, hogy a böjtölés kiváló gyógymód a lázra. Az elképzelés hátterében az úgynevezett étkezés kiváltotta termogenezis állhatott. Ez azt a folyamatot jelenti, amelynek során az emésztés és az anyagcsere működése miatt étkezés után valamelyest emelkedik a szervezet hőtermelése.

A régi gondolatmenet szerint, ha megfázáskor fázunk és hidegrázásunk van, jól jöhet ez a többlethő, láz esetén viszont nem szerencsés tovább fokozni a szervezet felmelegedését. A Clevelandi Klinika oldalának nyilatkozó dr. Simon Hodes háziorvos szerint érthető, hogyan jutottak erre a következtetésre abban az időben, amikor még nem álltak rendelkezésre megbízható gyógymódok a láz kezelésére. A modern orvostudomány ismeretei alapján azonban sem a láz alatti koplalás, sem a megfázás alatti fokozott táplálékbevitel nem szükségszerű.

Megfázáskor és lázasan is fontos a megfelelő táplálkozás

Megfázás idején is érdemes a megszokott módon étkeznünk, amennyiben az étvágyunk és a közérzetünk ezt lehetővé teszi. A tápanyagokban gazdag ételek hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez, egyszersmind energiát biztosítanak a szervezetnek a fertőzés leküzdéséhez. Hodes doktor azt tanácsolja, hogy ilyenkor elsősorban az étvágyunkra hallgassunk. Hozzátette, a láz alatti koplalás kifejezetten kerülendő. A megemelkedett testhőmérséklet felgyorsítja az anyagcserét, így a szervezet a szokásosnál több energiát használhat fel. Emellett láz esetén fokozódhat a folyadékvesztés is, ezért különösen fontos, hogy elegendő folyadékot és megfelelő mennyiségű energiát vigyünk be. A kiszáradás tovább ronthatja a közérzetünket, illetve megnehezítheti a felépülést. „Ilyenkor nem érdemes szándékosan csökkenteni a táplálékbevitelt” – hangsúlyozza a családorvos.

Mit érdemes enni és inni betegen?

Náthásan sem feltétlenül kell tehát különleges étrendet követnünk. A könnyen fogyasztható, tápláló ételek és a megfelelő folyadékbevitel sokat segíthetnek abban, hogy a szervezetünk megkapja a szükséges erőforrásokat. Hodes szerint a hagyományos húsleves vagy akár egy egyszerű alaplé is jó választás lehet. A leves folyadékot és különféle tápanyagokat biztosít, a zöldségekből pedig értékes vitaminokhoz és antioxidánsokhoz juthatunk. Ha csirkét is teszünk bele, az étel fehérje- és vastartalma is jelentős lehet. A meleg leves ráadásul nyugtatja az irritált torkot, valamint a felszálló gőz pedig segíthet fellazítani a légutakban felgyülemlett váladékot.

„Egy tányér meleg csirkehúsleves már önmagában is javíthat a közérzetünkön” – mondja a háziorvos. Hozzáteszi: ha nincs is igazán étvágyunk, néhány korty leves mindenképpen hasznos szervezetünk számára. Hasonlóképpen más ételek és italok is sokat segíthetnek betegség idején. Ilyenek például a C-vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek, így a citrusfélék, az eper, a leveles zöldségek, a brokkoli és a burgonya. A gyógyteák szintén hozzájárulhatnak a folyadékbevitelhez, miközben kellemesen ellazíthatnak. Ha pedig valamilyen kedvenc ételünk esne jól, azt is nyugodtan választhatjuk: a megszokott komfortételek a közérzetünkre is kedvezően hathatnak. A nagyon zsíros, olajban sült ételeket ugyanakkor érdemes kerülni, különösen akkor, ha a betegség miatt érzékenyebb a gyomrunk, vagy emésztési panaszaink vannak.

Mi a teendő, ha betegen nincs étvágyunk?

A megfázás és a lázas állapot egyaránt elveheti az étvágyunkat. Ugyanakkor az még önmagában nem ad okot aggodalomra, ha néhány napig nem tudjuk elfogyasztani a megszokott adagokat. A legfontosabb, hogy ilyenkor se hanyagoljuk el a folyadékpótlást, és próbáljunk annyit enni, amennyit a közérzetünk enged. Hodes szerint a jó általános egészségi állapotban lévő ember szervezete rendelkezik olyan energiatartalékokkal, amelyek átsegíthetik azon a néhány napon, amikor betegség miatt kevesebbet eszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szándékosan koplalnunk kellene: törekedjünk arra, hogy a lehetőségeinkhez mérten továbbra is tápláló ételeket fogyasszunk.

Ha az étvágyunk néhány nap elteltével sem tér vissza, érdemes orvoshoz fordulni. Ugyancsak kérjünk segítséget, ha az állapotunk romlik, vagy aggasztó tüneteket tapasztalunk. Ilyen lehet például, ha a száj- vagy torokfájdalom miatt alig tudunk enni vagy inni, új kiütések jelennek meg rajtunk, hirtelen zavartság lép fel, vagy légszomjat tapasztalunk. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogyan kezeljük a tüneteinket, különösen akkor, ha gyermekünk beteg, ne halogassuk az orvosi segítségkérést! Hodes szerint jobb szakemberhez fordulni, ha valami nincs rendben, vagy nem tudjuk eldönteni, mi legyen a következő lépés.

Kapcsolódó cikk

7 immunerősítő tipp, hogy felkészülten érkezzünk a télbe – Nincs szükség csodaszerekre
immunerősítés
7 immunerősítő tipp, hogy felkészülten érkezzünk a télbe – Nincs szükség csodaszerekre

Náthásan és lázasan is együnk, igyunk eleget

A több évszázados mondás tehát nem állja meg a helyét a mai orvosi ismeretek fényében. Nemcsak megfázáskor, hanem lázas állapotban is szükségünk van megfelelő mennyiségű energiára és folyadékra. Nem kell erőltetnünk az evést, ha nincs étvágyunk, de a szándékos koplalás sem segíti a gyógyulást. A legjobb, ha figyelünk szervezetünk jelzéseire, tápláló ételeket választunk, és gondoskodunk a rendszeres folyadékbevitelről. Ahogy Hodes fogalmaz: talán helyesebb lenne úgy módosítani a régi mondást, hogy „a náthát és a lázat is etetni kell”.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: -2 °C

Délnyugat felől növekszik a fátyolfelhőzet, az ország keleti felén vastagszik is a felhőtakaró, általában néhány órás napsütésre számíthatunk. Csapadék nem valószínű. A délkeleti szél elsősorban az Észak-Dunántúlon élénkül meg.A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között alakul.Késő este 0, +7 fok várható. Vasárnap sem érvényesül még fronthatás, nyugodt marad az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!