„Azt látom, hogy megszaporodott azon betegek száma, akik tipikus influenzás panaszokkal, például lázzal jönnek. Köztük persze covidosok is vannak. Én továbbra is tesztelem a betegeimet felső légúti hurutra, és minden hét betegből egy covidos, de a többi influenzával, vagy legalábbis influenzaszerű megbetegedéssel küzd” – árulta el dr. Keczéry Attila zuglói háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára. Az esetszámok növekedését dr. Kőházi Anikó belgyógyász szakorvos, ceglédberceli háziorvos is megerősítette érdeklődésünkre.
Egyértelműen növekszik azon betegek száma, akik felső légúti panasszal keresik fel a rendelőt. Ebben jelentős szerepet játszik az intézmények (iskolák, óvodák, munkahelyek) nyitása. Általában a téli szünet után, a második héten kezd el emelkedni az infekciók száma” – fogalmazott a Pest megyei településen praktizáló szakember.
Mikor jöhet az influenzajárvány csúcsa?
„Még közel sem vagyunk az influenzajárvány csúcsán, az mostanában fog indulni valószínűleg. Mindig január közepén-végén, február elején van az igazi járvány. De azt, hogy idén lesz-e nagy influenzajárvány, most még természetesen nem tudom megmondani, csak azt látom, hogy emelkedik a szám, és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai is ezt igazolják” – emelte ki dr. Keczéry Attila. Dr. Kőházi Anikó hozzátette, tapasztalatai szerint az influenza terjedése általában több hullámban szokott felerősödni egy-egy szezonon belül. „Az influenza terjedése sokszor áprilisig is eltart” – tette hozzá a doktornő.
A NNGYK légúti figyelőszolgálata hivatalos számaiban valóban látható egy kiugrás a 2025-ös év végén – az 51. héten, amikor 46 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel. Mivel most járunk a téli szünetet követő 2. hétben, valószínűsíthető, hogy éppen egy második kiugráshoz közeledünk. Az NNGYK friss adataiból mindenesetre az már tudható, hogy a múlt héten influenzaszerű panaszokkal orvost felkeresett páciensek száma (42 ezer) nem sokkal maradt el az 51. héten rögzített adattól.
Az időjárás is beleszólhat a járvány alakulásába
Mivel a 2026-os év régóta nem látott, igazán kemény téllel indult, felmerül a kérdés, hogy vajon a mostani mínuszok előrébb hozhatják-e a járványcsúcsot, vagy éppen ellenkezőleg. „A hideg időjárás miatt az idősebbek kevésbé mennek most ki, ezért kisebb az esély, hogy az idős emberek elkapják a fertőzést. Illetve sokan most inkább a szabadban töltik az idejüket, szánkóznak, korcsolyáznak, és nem pedig valamilyen beltéri elfoglaltságot választanak. Tehát az a véleményem, hogy ha marad ez a hideg idő – és az előrejelzés azt mutatja, hogy jó eséllyel maradni fog –, az eltolhatja a tetőzés időpontját, vagy ideiglenesen csökkentheti az influenzások számát. De ezt is majd csak a végleges számok publikálása után fogjuk tudni pontosan megmondani” – vélekedett Keczéry doktor.
Az új vírusvariáns fokozta az oltakozási kedvet
Az influenza elleni védőoltás iránti érdeklődés a MOK titkára szerint a mostani szezonban országosan nagyobb volt, mint a 2024/25-ös szezonban. A 2025 végén a háziorvosi praxisokba eljuttatott oltóanyagok nagy része gyorsan el is fogyott, ennek egyik oka azonban az, hogy erre az időszakra kevesebb volt az ingyenesen elérhető vakcinaadag. A másik magyarázat pedig egy új vírusvariáns megjelenéséhez köthető.
„Megjött a hír, hogy egy új influenzavariáns alakult ki. Igaz, hogy ez ellen az oltóanyag biztos védelmet nem ad, de feltételezhető, és a saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy valószínűleg adhat valamilyen keresztvédelmet az új H3N2-es variáns ellen is. Ugyanis azok, akik megkapták az oltást, jórészt nem jelentkeznek ilyen tünetekkel, akik meg nem kaptak, ők elég jó számmal jelentkeznek” – magyarázta Keczéry doktor.
Tehát összességében a zuglói háziorvos tapasztalatai azt mutatják, hogy idén nagyobb volt az oltási hajlandóság a páciensek körében, mint tavaly. Mindeközben a ceglédberceli háziorvos praxisában nem növekedett az oltakozási kedv az elmúlt évhez képest. „Pedig a tavalyi szezonban megjelenő betegeket tájékozattam, hogy a betegség megelőzhető, és a következő szezonban erősen javasolt az oltás, és akkor a tünetek enyhébbek lesznek. Azt vettem észre, hogy az oltakozási kedv akkor emelkedik, amikor valamely médiaplatform ezt hirdetni kezdi, és a páciensek televízióból vagy rádióból hallják. Ennek nagy jelentősége van az idős korosztályban” – mutatott rá a doktornő.
A pontos oltakozási arányt természetesen majd csak a végső számokból fogjuk megtudni, amikor az NNGYK közli a beadott oltások számát” – jegyezte meg a MOK titkára.
Van még értelme beadatni az oltást?
Az influenza elleni védekezéshez dr. Kőházi Anikó szerint elengedhetetlen az egészséges életmód, azon belül is a tápanyagdús étrend, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a heti 150 perc közepes intenzitású mozgás, valamint a káros szokásokról való leszokás. „Ezek együtt a legjobb immunerősítők” – fogalmazott a doktornő, hozzátéve, hogy a magyar lakosság nagy része a tél végére jelentős D-vitamin-hiányban szenved. Emiatt minden felnőttnek napi minimum 2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin fogyasztását javasolja novembertől áprilisig.
Az influenza elleni védőoltást sem késő még beadatni, hogy egy leendő betegséget megelőzzünk” – tette hozzá a doktornő.
