Nem egyik napról a másikra alakul ki a hipertónia , már fiatal-középkorban elkezdődhet, csak ekkor még nem jelennek meg a tünetek. Az is nehezíti a felismerést, hogy ez a korosztály nem igazán jár szűrésekre, így nem ismerik fel a korai - például fehérjeürítés a vizeletben, csökkent boka/kar index - figyelmeztető jeleket - hangsúlyozza dr. Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke.
Az elmúlt évtizedhez képest komoly szemléletváltás figyelhető meg a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban - véli dr. Kiss István. Továbbra is az a helyes, ha 140/90 alá tudjuk csökkenteni a vérnyomást, ám az idősek esetében a 150/80-as érték is elfogadható. "Az idősebb betegeknél meg kell találni azt az érzékeny egyensúlyt, hogy a drasztikus gyógyszeres kezeléssel ne rontsuk az általános állapotot, ugyanakkor ne engedjük a vérnyomást azon határ fölé, amikor nagy az infarktus és a stroke kockázata" - tette hozzá.
Gyógyszerszedés: de hogyan?
A gyógyszerszedés megbízhatósága nagyrészt attól függ, hogy az orvos milyen mértékben hangsúlyozza az időben történő gyógyszerbevétel jelentőségét a betegség megelőzése, illetve romlásának fokozódása szempontjából - derül ki korábbi felmérésekből.
A magasvérnyomás-betegségnél a vérnyomás egészséges napi ritmusa miatt fontos, hogy minden nap azonos időpontban történjen a gyógyszer bevétele. A gyógyszeres kezelés hirtelen abbahagyása a vérnyomás ugrásszerű emelkedéséhez vezethet, a terápia újrakezdése kóros vérnyomás-ingadozással járhat, súlyos szövődményeket is eredményezve.
Ön megkérdezi kezelőorvosát?
Minden gyógyszerreklám végén elhangzik: kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. Mégis, a legtöbb beteg passzív amikor a gyógyszerekről kap tájékoztatást, nincsenek kérdései azokkal kapcsolatban. Némethi Erikával, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, miért fontos tudatos betegnek lenni.
"Nem vagyunk túlzottan tudatosak a gyógyszerhasználatban" - hangsúlyozza Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ügyvezető igazgatója. A legtöbben évekig szedik ugyanazt a készítményt, és nem tudnak róla, hogy időközben esetleg született hatásosabb megoldás.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek szinte soha sem kérdezik meg az orvost, hogy mikortól létezik az a gyógyszer, amit felírtak neki. Pedig jó, ha tudjuk, hogy az új kutatások célzott hatású molekulákat eredményeztek, az új fejlesztésekhez sokkal korszerűbb értékelési módszerek, szigorúbb gyógyszerbiztonsági előírásoknak felelnek meg.
A korábban törzskönyvezett gyógyszerekkel szemben az új, innovatív szerekkel kapcsolatban már alapelvárás, hogy akár több tízszeres beteganyagon végzett klinikai vizsgálatok után szülessen meg csak a törzskönyvezés. Ráadásul a bevezetést követő időszakban is megfigyeléses vizsgálatok futnak, hogy bebizonyosodjon, valóban nincs semmi gond az adott gyógyszerrel kapcsolatban.
Megnyugtató hír, hogy az innovatív gyógyszeripari vállalatok 50 százalékkal megelőzik az IT szektort a kutatás-fejlesztésre fordított összeg tekintetében. Ennek a ráfordításnak eredményeként számos innovatív terápia (újabb nevén okosgyógyszer) született, amelyek hatékonyabban segítik a betegségek orvoslását, így a magas vérnyomás kezelését is.
