Az utóbbi években világszerte emelkedik az allergiás betegségben szenvedők száma, Magyarországon a lakosság harmadát érinti a probléma. Sajnos az allergiára való hajlam öröklődik: ha mindkét szülő allergiás, akkor az öröklődés valószínűsége 50 százaléka, ha pedig valamelyikük asztmás megbetegedésben is szenved, akkor a valószínűség akár 70 százalék is lehet. Ezzel együtt az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma, becslések szerint ma Magyarországon legalább 3 millióan szenvednek ettől.
Ősszel is lehet szenvedni
Az allergia a köztudatban a tavaszi és nyári virágzáshoz kötődik, holott ősszel legalább annyira szenvednek az allergiások. A parlagfű mint az egyik legnagyobb allergiaindító például augusztus közepétől október első feléig bocsát ki polleneket, így bőven az őszi szezonban is okozhat kínzó panaszokat. A hűvös, esős, nyirkos őszi idő pedig kifejezetten kedvez a kültéri és beltéri penésznek, mely a parlagfű mellett az allergiások egyik legnagyobb ellensége. A penészgomba spórákat bocsát ki, így irritálja az orrjáratokat. Akár úgy is, hogy a tavasszal az erkélyre tett cserepes növényt ősszel visszavisszük a lakásba, és a virágföldben lévő penészgombaspóráktól indul be az allergiás reakció.
A penészspórák természetesen egész évben terjedhetnek a levegőben, de az allergén gombák koncentrációja különösen ősszel emelkedik meg, emiatt a szabadban is fokozódnak az allergiás tünetek. Főként az erdők aljában, az avarban vagy a talajtakaróként a kertekben is közkedvelt mulcsban fordulnak elő penészgombák nagyobb mennyiségben. A házon belül pedig a nyirkos, nedves helyiségekben, ahol nem megfelelő a légáramlás, így hőhidak alakulhatnak ki, mint például pincékben, fürdőszobákban, konyhákban, de akár a nappali falán is a tapéta mögött.
Magasabb páratartalom, több tünet
A pollen- és a penészallergia mellett ősszel a háziporatka miatt is jelentkezhetnek intenzívebb allergiás tünetek. Az esős időben megnövekszik a beltéri páratartalom, ami ideális környezetet teremt a poratkák elszaporodásához a lakásban. Másrészt ősszel többet vagyunk négy fal között, akár a munkahelyen, akár otthon. Ebben az időszakban a szokásos tevékenységeink - mosás, teregetés, főzés - jobban megemelik otthon a páratartalmat, különösen, ha jól szigetelt nyílászárókkal rendelkezünk. A háziporatka és a penészgomba jellegzetesen inkább orrdugulást okoz és a pollenallergiával szemben nem vizes orrfolyás tapasztalható. Ilyenkor az orrváladék inkább sűrű és a garat felé távozik, hátsó garatfali csorgást - szakkifejezéssel szólva: postnasal drip - okozva.
Ha az orvosnál kiderül, például egy allergiateszt segítségével, hogy a tüneteket háziporatka, illetve penészallergia okozza, akkor a lakás rendszeres és alapos takarítására van szükség, a gyógyszeres terápia mellett. Nem árt megszabadulni a tisztíthatatlan bútorkárpittól, vagy lecserélni a nagyon régi függönyt, ágyneműt, valamint megszüntetni a penészedés forrását. Ezzel is erősíthetjük a gyógyszeres kezelés hatékonyságát, és csökkenthetjük a tünetek erősségét. Allergiát okozhat egyes állatok szőre, ezek közül is a legismertebb a macskaszőr, de lehet ilyen a kutya vagy egyéb háziállat szőre is.
Mi segíthet?
A légúti allergiát a leggyakrabban antihisztaminokkal, illetve a nyálkahártyát összehúzó szteroidos orrcseppekkel vagy szprékkel kezelik. Arra is van példa, hogy csak a panaszt okozó görcskészséget igyekeznek izomlazítókkal enyhíteni. Utóbbi az allergiás asztmánál jelenthet megoldást, a vegetatív idegrendszert olyan irányba befolyásolva, hogy a hörgőizmok ellazuljanak. A korszerű allergén készítmények fél órán belül hatnak, nem álmosítanak, laktózmentesek, és étkezéstől függetlenül bármikor bevehetők. További előnyük, hogy egy teljes napig védelmet biztosítanak a rohamok ellen. Segíthetnek a különféle illóolajok is, mint például a borsmenta, az eukaliptusz, a citromolaj, a levendula.
