A férfiakhoz képest a nőknél ötször-nyolcszor gyakrabban előforduló pajzsmirigybetegség hátterében a leggyakrabban genetikai, illetve hormonális okok állnak. Az általa termelt hormonok hatással vannak a többi között a szívritmusra, az anyagcserére, a vérnyomásra, az agyra, valamint a gyomor- és bélműködésre is.
Az alulműködés minden 20. középkorú nőt érint
A pajzsmirigy-alulműködés kifejezetten gyakori problémának számít, ami jellemzően a negyvenes korú nőknél jelenik meg. Kialakulását az örökölt hajlam mellett többnyire krónikus, a pajzsmirigyállomány károsodását előidéző gyulladás váltja ki, amihez a stressz, a szülés vagy akár egy vírusfertőzés is hozzájárulhat. A pajzsmirigy-alulműködés születési rendellenességként akár újszülötteknél is előfordulhat, azonban erre – a szűrések következtében – azonnal fény derül, míg felnőttkorban sokáig rejtve maradhat. Érdemes tisztában lenni azonban azzal, hogy a krónikus gyulladás által kiváltott változata nem visszafordítható, de tartós hormonpótlással jól kezelhető a betegség.
A túlműködéses esetek csaknem egyharmada férfi
Bár a pajzsmirigy-túlműködés szintén elsősorban a nőknél fordul elő, azonban a betegek egyharmada férfi. Az általában autoimmun folyamatok vagy fokozott aktivitású göbök által kiváltott túlműködéses zavarok a lakosság nagyjából egy százalékát érintik. Kialakulása bármely életkorban előfordulhat. A pajzsmirigy-túlműködés kezelésére többnyire gyógyszert alkalmaznak, azonban a végleges gyógyuláshoz szükségessé válhat az izotópterápia vagy a műtét is. A betegség kialakulásának hátterében leggyakrabban az általában 20-40 év közötti nőknél megjelenő autoimmun betegségek vagy pedig toxikus adenóma áll.
Figyelmeztető tünetek
Mivel a pajzsmirigybetegségek vérvétellel igazolhatók, ezért gyanú esetén azonnal érdemes laboratóriumi kivizsgálást kérni. A problémákra szerteágazó tünetek utalhatnak, így például az étkezéstől független fogyás vagy hízás, hajhullás, bőrszárazság, székrekedés, hasmenés, levertség, gyakori fázás vagy éppen az indokolatlan izzadás, szapora szívverés, szívritmuszavarok, magas vérnyomás, izgatottság, kézremegés, illetve alvás- vagy koncentrációs problémák. Nők esetében érdemes megemlíteni továbbá a menstruációs zavarokat és a meddőséget is. A felsorolt tünetek bármelyikének hátterében meghúzódhat a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, ezért érdemes mielőbb pontosan utánajárni a kiváltó okoknak.
Komplex szűrőcsomagok
A diagnosztizáláshoz a különböző laboratóriumokban elérhetők olyan komplex szűrőcsomagok, amelyek tartalmazzák azokat az alapvető pajzsmirigyvizsgálatokat, amelyek segítenek egyértelműen fény deríteni a pajzsmirigy rendszertelen működésére, valamint az általa termelt hormonok szintjének növekedésére vagy csökkenésére. A laboratóriumban megvizsgálják továbbá a leggyakrabban előforduló autoimmun pajzsmirigybetegségre (Hashimoto-betegség) utaló paramétereket, valamint egyéb alapvető funkciókat is.
A vizsgálatok eredményei tájékoztatnak a vérképző rendszer és a szervezet fontosabb enzimeinek működéseiről, a lebontási termékekből kiszűrhető elváltozásokról, illetve az ionháztartás állapotáról. Betekintést engednek a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjébe, valamint jelzik, ha a szervezetben gyulladásos folyamatok zajlanak. Amennyiben a vizsgálati eredmények igazolják a pajzsmirigyfunkció károsodását, ajánlott minél előbb endokrinológus szakorvossal egyeztetni a lehetséges terápiás eljárásokról, amelyek segítségével kezelhetők a már kialakult tünetek, valamint megelőzhetők a súlyosabb egészségkárosodások.
