A várandós nő rendszeres kivizsgálása a saját és a születendő baba egészsége szempontjából is elengedhetetlen. A gyakori ultrahang, vérnyomásmérés, magzatiszívhang-hallgatás és terhességi tanácsadás mellett azonban a laborvizsgálatoknak is igen fontos szerepük van az anya és a gyermek egészségét veszélyeztető problémák kiszűrésében.
A terhesség mindhárom trimeszterében végezni kell egy-egy laborvizsgálatot. Ezekre jellemzően a hatodik-nyolcadik, a huszonkettedik-huszonnegyedik és a harminchatodik-harmincnyolcadik hét környékén kerül sor. „A laborvizsgálatokból egyrészt az általános egészségi állapotról kapunk felvilágosítást. Másrészt, ha valami eltérés van bennük, akkor az valamilyen betegségre utalhat” – mutatott rá Dr. Fedina Laura szülész-nőgyógyász.
Fennálló betegségek vizsgálata, vércsoport megállapítása
Az első trimeszterben van egy általános „nagyrutin” vizsgálat, amely vizelet- és vérvizsgálatot foglal magában. Ezek eredményei alapján sok mindent megtudhat az orvos a páciensről, például azzal kapcsolatban, hogy van-e már eleve valamilyen betegsége a várandós nőnek. „Ennek részletes leírására azonban több száz oldal sem lenne elegendő, hiszen a leukémiától a cukorbetegségen át egészen a vese-, hasnyálmirigy- vagy májproblémákig rengeteg mindent nézünk” – mondta a szakember. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fertőző májgyulladás (HBSAg) és a szifilisz (VDRL) jelenlétének kizárására alkalmas vizsgálat is történik az első trimeszter során levett vérből.
A kivizsgálás egyik fontos része, hogy meghatározzák a várandós vércsoportját és esetleges alvércsoportját, valamint a vörösvértest elleni antitestek típusait és mennyiségét, amelyek egyik része a várandós és magzata között esetleg jelenlévő antitesteket mutathatja ki. Ezekre a vizsgálatokra főként azért van szükség, mert előfordulhat, hogy az anya és a magzat különböző vércsoporttal rendelkezik, emiatt pedig a kismama szervezete idegenként érzékeli a babát, és ellenanyagokat kezd ellene termelni. Emellett az anyai vércsoport lehető legpontosabb meghatározása azért is hasznos, hogy szükség esetén a legmegfelelőbb vért tudják biztosítani a várandós nőnek.
A fentiek mellett – térítés ellenében – lehetőség van az úgynevezett TORCH laborvizsgálat elvégeztetésére is, amely azon kórokozók korábbi vagy aktuális jelenlétét vizsgálják, amelyek potenciálisan károsíthatják a magzatot. Ezek közé tartoznak a herpeszvírusok , a Toxoplasma gondii, a rubeola és Citomegalovírus is. Ezt egyébként ajánlott már a várandósság tervezésekor elvégeztetni, de ha a páciens csak a teherbeesést követően szerzett tudomást erről a vizsgálatról, akkor a szakemberek jellemzően az első trimeszterben felhívják a figyelmet a tesztelési lehetőségre.
Veszélyes kórképek kizárása vagy megállapítása
A második trimeszterben szükséges laborvizsgálatok egy része – a legalapvetőbb értékeket figyelő nagyrutin, illetve a vércsoport- és az antitest-meghatározás – megegyezik az első harmadban végzettekkel. Ezek azonban kiegészülnek a terheléses vércukorvizsgálattal (OGTT), amelynek célja, hogy kiszűrje a terhességi cukorbetegség – vagy más néven gesztációs diabétesz – esetleges fennállását. A 2 órán át tartó vizsgálatot éhgyomorra kell elvégezni, ez idő alatt kizárólag szénsavmentes víz fogyasztása megengedett. A páciensnek 2-3 deciliter vízben feloldva 75 gramm glükózt kell elfogyasztania, a vércukorszintet pedig az OGTT kezdetén, majd két órával később ellenőrzik. „Fontos tudni azonban, hogy már ismert cukorbetegség esetén tilos a cukorterheléses vizsgálat” – figyelmeztetett Dr. Fedina Laura. A gesztációs diabétesz egyébként az anya és baba egészségére is fenyegetést jelent. A kezeletlenül hagyott cukorbetegség jelentősen megnöveli a koraszülés, a fejlődési rendellenességek és a szülési komplikációk kockázatát.
„A terhesség második harmadában végzett laborvizsgálatokkal az LDH (laktát-dehidrogenáz) szintjét is nézzük, amely a preeklampszia, vagyis az úgynevezett terhességi toxémia kialakulásának egyik előjele lehet. Ez a kóros állapot az anyai vérnyomás emelkedésével, ödémával és fehérjevizeléssel együtt járó, súlyos betegség, amely a magzatot és az anyát egyaránt veszélyezteti” – magyarázta a szülész-nőgyógyász. Ez a probléma egyébként a terhes nők nagyjából 5 százalékát érinti, és rövid távon is súlyos következményekkel járhat. Egyik legfontosabb hatása, hogy csökken a méhlepény vérellátottsága, ezért a gyermek nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ennek jeleit azonban a kismama nem észleli, csak a leleteken vehető észre az eltérés – ezért is van különösen nagy jelentősége az erre irányuló laborvizsgálatnak.
A legfontosabb vizsgálatok a célegyenesben
A szülés kiírt időpontjához közeledve ismét fontos megismételni a már megszokott vér-, ellenanyag- és vizeletvizsgálatokat. Fontos ugyanakkor a véralvadási faktorokat is ellenőrizni, ezek ugyanis olyan információkat adnak, amelyek igen lényesek, ha esetleg császármetszésre lenne szükség.
Melyek a leggyakoribb eltérések és mi a teendő?
A leggyakoribb eltérések már az első vizsgálat eredményeiben is megjelenhetnek. A szülész-nőgyógyász elmondása szerint gyakori, hogy a vizeletben megnövekszik a baktériumok mennyisége, ám ez általában a hüvelyváladék vizelettel való keveredése miatt fordul elő. A várandósok körében jellemző még, hogy a vérkép alapján megállapítják a D3-vitamin szintjének elégtelenségét, a normálisnál magasabb éhomi vércukorszintet, illetve már a terhesség elején is jelentkezhet a vashiány és a vérszegénység. A laborleletek alapján természetesen a fennálló problémák gyógyítására is van lehetőség, így ezekben az esetekben mielőbb el kell kezdeni a szükséges kezeléseket – hangsúlyozta Fedina doktornő.
