Évente 17,3 millió ember életét követelik a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) szerte a világon. Az ilyen betegségek többsége - 80 százaléka - azonban a fejlődő országokban alakul ki, ahol az emberek jövedelme alacsony vagy közepes. Ha a helyzet nem változik, az előrejelzések szerint 2030-ra a CVD lesz a vezető halálok, és évente 23,6 millió ember életébe kerül majd. Az orvosok már régóta hangsúlyozzák, a fokozott sóbevitel összefüggésben áll a magas vérnyomás kialakulásával, ami a CVD egyik fő kiváltó oka.
A Harvard Egyetem új kutatása rávilágított, hogy a só állami megadóztatása és az élelmiszer-ipari gyárak sófelhasználásának önkéntes csökkentése segíthetne a CVD elleni küzdelemben. A stratégiát több országban modellezték és kiderült, hogy a sóbevitel mérséklésével a fejlődő országokban csökkenne a CVD-s betegek száma, aminek eredményeképpen apadnának az orvosi ellátásra fordított állami kiadások is.
Ezzel a stratégiával a szívinfarktusok arányát 1,7 illetve 1,47 százalékkal lehetne csökkenteni Kínában és Indában, a stroke-os eseteket pedig 4,7 százalékkal Kínában és 4 százalékkal Indiában. "Az eredmények azt mutatják, hogy a nátriumbevitelt mérséklő stratégiák, még szerényebb sócsökkentés esetén is jelentősen visszafogják a CDV által okozott halálozások számát a fejlődő országokban, és ezáltal növelik az egészségügyi megtakarításokat" - mondta Dr. Thomas Gaziano, az egyetem kutatója.
A tanulmányt az idei Dubaiban megrendezett Kardiológiai Világkongresszuson mutatták be.
