Növényi szterinek a koleszterin csökkentésében

Sokszor egészen apró odafigyelés is elég ahhoz, hogy életünket új mederbe tereljük - még akkor is, ha koleszterinértékünk már a veszélyes zónában van. A növényi szterinek hasznos segítőink lehetnek a vérzsírok elleni harcban.

A magas koleszterinszint nagy rombolást tud végezni szervezetünkben: felelős ugyanis a vérerek rugalmatlanná válásáért és a zsíros plakkokért, melyek eltömítik az artériákat. Ez különösen akkor veszélyes, ha más betegség is társul a magas koleszterinszint mellé - például diabétesz vagy magas vérnyomás. A plakkok aztán az idő előrehaladtával egyre több gondot okozhatnak, és megnövelhetik a szívroham, illetve a sztrók ( stroke , agyvérzés, agyi infarktus) veszélyét.

Ellentmondásos lehet ez után az az információ, hogy mindezek ellenére a koleszterinnek természetesen fontos szerepe van: a sejteknek elsősorban a sejtmembrán felépítéséhez van szükségük rá; de nélkülözhetetlen az agyunk és az emésztésünk működéséhez; valamint bizonyos hormonok szintetizáláshoz is. Amennyi kell belőle, azt azonban a májunk elő is állítja, nem véletlen, hogy óva intenek mindenkit a koleszterinben gazdag táplálkozástól, mely növeli a vérben lévő LDL-koleszterin koncentrációját. A jól ismert életmódtanácsok mellett (mozgás, káros szenvedélyek mellőzése, vérnyomás és vércukor kordában tartása) az egészséges táplálkozás részeként a telítetlen zsírsavak, illetve az ún. növényi szterinek fogyasztásának növelése is fontos mérföldkő lehet az egészséges koleszterinszint elérésért folytatott erőfeszítéseink során.

Mi fán terem a növényi szterin?

A növényi szterin tulajdonképpen a növényvilág koleszterinje: szerkezetében - még testünket is - megtévesztően hasonlít a koleszterinre, de élettani hatása semleges, az emberi szervezet számára nem hasznosítható. Növényi szterinben gazdag a kelbimbó, a cékla, a hagyma, a narancs és a karfiol; az olajok közül pedig a kukorica, a búzacsíra, az olíva és a mogyoró .

Így "működnek" szervezetünkben

A növényi szterinek fogyasztásával úgy szolgálhatjuk egészségünket, hogy szinte észre sem vesszük. A részben az állati eredetű táplálékokkal elfogyasztott, részben a szervezetünk által termelt koleszterin felszívódását ellensúlyozzák: a növényi szterinek mintegy versenyre kelnek a koleszterinnel az emésztés során, és megakadályozzák, hogy azok a bélrendszerből felszívódjanak. Az elfogyasztott növényi szterinek a felszívódás során ugyanis kiszorítják a koleszterinmolekulák egy részét, megakadályozva azok véráramba kerülését, így aztán azok egyszerűen kiürülnek a szervezetünkből. Vérünk teljes koleszterinszintje eközben jelentősen csökken, a szervezetből a koleszterint "elszállító" jó koleszterin (HDL) mennyisége viszont változatlan marad.

Mennyi az annyi?

Ahhoz, hogy élelmiszerekkel csökkentsük a vér koleszterinszintjét, napi 1500 milligramm mennyiségben kellene növényi szterint bevinni szervezetünkbe, azaz jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. A "jelentős" talán még enyhe kifejezés, számszerűsítve ugyanis 11-12 kilogramm alma vagy mondjuk 4 kilogramm brokkoli, esetleg 6 kilogramm narancs fedezi ezt a napi szükségletet. A szokásos civilizációs étrendben azonban mindössze 150-500 milligramm az átlagos napi bevitel, ezt a legpraktikusabb tehát, ha étrend-kiegészítővel, funkcionális élelmiszerek segítségével egészítjük ki, különösen, ha már küszöbön a baj.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

szemproblémák
Apró pöttyöket vagy úszó szálakat látsz a szemed előtt? Ez állhat a háttérben
elhízás
Fogyasztószerek Magyarországon: ez az 5 gyógyszer érhető el ma az elhízás ellen – Mutatjuk, mit tudnak
fahéj
Ez a kedvelt ízesítő többet árthat, mint használ
hasnyálmirigy
Ebből tudhatod, hogy a hasnyálmirigyed már nem sokáig bírja
gluténmentes étrend
Így hat a külsődre, ha többé nem fogyasztasz glutént – Már néhány nap után is láthatod a különbséget
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18 °C
Minimum: +3 °C

Túlnyomóan derült lesz az ég, inkább csak a Dunántúlon képződnek gomolyok. A Nyugat-Dunántúlon lehet belőlük több, ott délután nem kizárt egy-egy zápor kialakulása sem. A déli, délkeleti szelet a Dél-Alföldön és az Észak-Dunántúlon erős, néhol viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között valószínű. Az úgynevezett biometeorológiai helyzet kedvezőnek mondható: a napos, enyhe idő javíthatja a közérzetet és a hangulatot.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Felismered az állatokat a szemük alapján? Teszteld tudásodat! Szereted az állatokat, szívesen tanulsz róluk, és akár néhány információból is rájössz, melyikről van szó? Remek! De vajon kizárólag a szemük alapján is felismernéd őket? Most próbára teheted magadat!
kvíz
Kvíz: vírus vagy baktérium? – Melyikre igazak az állítások? Teszteld a tudásod! A vírusok és baktériumok egyaránt okozhatnak fertőzéseket, mégis sok szempontból különböznek egymástól. Ismered a fő eltéréseket e kórokozók között? Teszteld tudásod kvízünkben!