Évről évre Magyarországon is akár több százezer embert betegíthetnek meg az influenzavírusok. A járvány jellemzően január végén, február elején tetőzik. A tömegközlekedési eszközök, munkahelyek, óvodák és iskolák, bevásárlóközpontok, illetve bármilyen helyszín, ahol egyszerre sok ember megfordul, ideális terepet nyújtanak ilyenkor a fertőzés gyors terjedéséhez. Logikus lenne elkerülni ezeket a helyeket, csakhogy a gyakorlatban ez többnyire nem megoldható. Muszáj tehát más megoldást találni a gyötrő tünetekkel járó, súlyos szövődményekkel fenyegető influenza kivédésére.
Az influenza elleni védekezés lépései
A megelőzés egyik alappillére a védőoltás. Problémát jelent azonban, hogy az influenzavírusok RNS-vírusként gyorsan változnak, emiatt pedig nem lehet sem tartós, sem tökéletes védelmet nyújtó vakcinát kifejleszteni ellenük. Valójában kiszámíthatatlan, hogy az évenkénti oltás milyen mértékű védelmet biztosít a fertőzéssel szemben, és bár mindenképpen hasznos beadatni, mégis előfordulhat, hogy az oltott személyek is megbetegszenek. Éppen ezért nem támaszkodhatunk kizárólag a vakcinára, fontos, hogy az egyéb felmerülő lehetőségeket is kihasználjuk egészségünk megóvása érdekében.
Azon túl, hogy változatos és kiegyensúlyozott táplálkozással, az időjárásnak megfelelő ruházattal, kellő mennyiségű és minőségű alvással, valamint rendszeres testmozgással segítjük immunrendszerünk működését, a higiéniai szabályok betartásával tehetjük a legtöbbet a cél érdekében. Környezetünkkel többnyire tapintás útján kerülünk kapcsolatba, így a kezek tisztaságára különösen nagy gondot kell fordítani. Mossunk kezet szappannal minél gyakrabban, főként, ha olyan eszközökkel, tárgyakkal érintkeztünk, amelyeket sokan használnak, legyen szó például kilincsekről, tömegközlekedési kapaszkodókról vagy bevásárlókocsikról. Arra az esetre pedig, ha éppen nem lenne lehetőségünk valahol kezet mosni, tartsunk magunknál alkoholos kézfertőtlenítőt.
A vírusok gyakran úgy jutnak a szervezetbe, hogy miután megfogtunk valamilyen szennyezett felületet, megérintjük a szemünket, orrunkat vagy szánkat, így képezve hidat a kórokozók számára. Ezt az útvonalat szüntethetjük meg tehát azáltal, hogy ügyelünk a kézhigiéniára, továbbá ugyanebből az okból célszerű kerülni azt is, hogy hozzáérjünk arcunk egyes részeihez. Sokszor talán észre sem vesszük, ha például órák óta a számítógép kijelzője előtt ülve megdörzsöljük fáradt szemeinket, így szükség lehet némi plusz odafigyelésre és önuralomra, hogy le tudjuk küzdeni ezeket a rutinszerű mozdulatokat.
Személyes higiéniánk mellett fontos a környezetünk tisztán tartása is. Takarítsunk az átlagosnál gyakrabban ebben az időszakban, különösen odafigyelve a többek által és gyakran használt felületek rendszeres fertőtlenítésére. E körben említhetők a többi között az ajtókilincsek, telefonok, tabletek, számítógépes billentyűzetek és egerek, távirányítók, vízcsapok, evőeszközök stb. Munkahelyi eszközeinkre éppúgy érvényes ez, mint az otthoniakra.
Ne adjuk tovább a fertőzést
Bár a felsorolt megelőzési módszerekkel jelentősen csökkenthetjük a kockázatot, mégis megeshet, hogy a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is elkapjuk az influenzát vagy a náthát . Ilyen esetekben mind a magunk, mind mások érdekében az a legjobb, ha otthon maradunk. Egyfelől ugyanis könnyebben és gyorsabban kilábalhatunk így a betegségből, másfelől nem is adjuk tovább a fertőzést. Ha viszont mégis el kell mennünk valahova, kössünk kendőt az arcunk elé.
Immunrendszerünk néhány nap leforgása alatt képes legyőzni a kórokozókat, eközben pedig a legtöbb, amit tehetünk, hogy eleget pihenünk, valamint igyekszünk enyhíteni az olyan kellemetlen tüneteket, mint a fájdalom, a láz, az orrdugulás és a köhögés. Amennyiben azonban a panaszok néhány nap elteltével sem javulnak, vagy esetleg aggasztóan rosszabbra fordul az állapotunk, mindenképpen keressük fel háziorvosunkat.
