Megállítható-e valaha az új típusú koronavírus terjedése? Megold-e bármit a védőoltás? Vagy ezentúl minden évben be kell vezetni a világban egy néhány hónapos karantén-időszakot? Mutatjuk, milyen hosszú távú forgatókönyveket tartanak lehetségesnek a szakértők.
Minél több idő telik el a koronavírus-járvány kirobbanása óta, annál több dolog derül ki a fertőzés tüneteiről és utóhatásairól. Most például egy igen érdekes felfedezést tettek a kutatók a COVID-19 hosszú távú következményeivel kapcsolatban.
Tavaly év vége óta már 21,68 millió embert fertőzött meg és több mint 775 ezer életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Közben viszont a gyógyultak száma már a 13,7 millióhoz közelít - derült ki a Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítéséből.
A koronavírus világszerte új erőre kapott, és bár itthon szerencsére még nem olyan rossz a helyzet, mint tavasszal volt, az óvatosság, a szabályok betartása mindennél fontosabb. Kifejezetten igaz ez a különféle társas összejövetelek esetében. Lássuk, hogyan dönthetjük el, hogy el merjünk-e menni az ilyen eseményekre.
Akadnak fertőző betegségek, amelyeken egyszer átesve élethosszig tartó immunitást szerzünk, miközben más infekciók újra és újra megbetegíthetnek. Milyen tényezők állhatnak a különbség hátterében? És ami napjainkban egyre nagyobb kérdés: mire számíthatunk az új koronavírus kapcsán?
Már 21 394 639 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 770 112, a gyógyultaké pedig 13 386 124 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli összesítése szerint. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
Már 21 083 098 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 763 323, a gyógyultaké pedig 13 206 284 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli összesítése szerint. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
Amikor a koronavírus-fertőzésről beszélünk, általában két "típusát" különböztetjük meg: az egyiktől igen súlyos állapotba kerülnek a páciensek, és kórházi kezelésre van szükségük, míg a másik csak egy enyhe megfázáshoz hasonlatos tüneteket okoz, az érintett pedig villámgyorsan felgyógyul. Az utóbbi hetek tapasztalatai alapján azonban úgy tűnik, egy harmadik kategória is létezik.
Horvátországban ismét rekordot döntött a koronavírussal fertőzöttek napi száma. Ezért aztán elképzelhető, hogy Szlovénia "vörös listára" helyezi szomszédját, és kötelező karantént rendel el az onnan érkezők számára. Közben Ukrajnában is gyorsult a járvány terjedése.
Nem az a fontos, hogy első vagy második hullám van-e, hanem az, hogy hány új eset van - emelte ki Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Véleménye szerint egyelőre elegendők a jelenlegi szigorító intézkedések, a koronavírus-járvány féken tartása érdekében viszont elengedhetetlen a gócpontok folyamatos figyelése.
A koronavírus-járvány nemcsak a téli-tavaszi influenzaszezonnal esett egybe, hanem a nyári allergiaszezon alatt is tombol. Ezért joggal merül fel a kérdés, hogy vajon veszélyeztetettnek számítanak-e az allergiások a fertőzés tekintetében. Mutatjuk a szakértő véleményét.
Tavaly év vége óta már 20,91 millió embert fertőzött meg és több mint 759 ezer életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Közben viszont a gyógyultak száma már a 13 millióhoz közelít - derült ki a Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítéséből.
Nagyrészt derült, száraz idő várható, majd északnyugat, nyugat felől változó vastagságú fátyolfelhőzet érkezik. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.Késő estére általában 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonulása után nyugodtabb, frontmentes, de hűvösebb légtömeg alakítja az időjárást.
