Október 2-án eddig tisztázatlan körülmények között életét veszítette egy laboratóriumi munkatárs, aki az irkutszki pestiskutató intézményben dolgozott. Az orosz média meg is nevezte az áldozatot: a 28 éves Darja Sipilova halálát a hivatalos közlés szerint ismeretlen eredetű tüdőgyulladás okozta. Egyelőre nem tisztázottak a megbetegedés körülményei, ugyanakkor beszédes, hogy az orosz hatóságok mintegy kétszáz embert helyeztek karantén alá, akik érintkezhettek Sipilovával. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a közösségi médiában és különböző fórumokon számos információ kering a haláleset körülményeiről, egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy annak hátterében tüdőpestis állt volna – írja keddi összefoglalójában a Reuters hírügynökség. Eközben azonban újabb sajtóhírek láttak világot arról, hogy egy második laboratóriumi dolgozónál is tüdőgyulladást diagnosztizáltak a kutatóintézetben, aminek kapcsán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részletes tájékoztatást kért az illetékes oroszországi hatóságoktól.
A tüdőpestis terjedése és tünetei
A pestis egy bakteriális fertőzés, amelyet a Yersinia pestis baktérium vált ki. Elsősorban rágcsálók körében terjed bolhák közvetítésével, de az embert is megtámadhatja. Kezeletlenül igen magas a halálozási aránya, ugyanakkor időben felfedezve hatékonyan gyógyítható antibiotikumok segítségével. A történelem során több alkalommal is komolyabb pestisjárványok alakultak ki. A 14. században mintegy 50 millió ember veszíthette életét emiatt Európában. Nem véletlenül nevezi tehát a köznyelv a fertőzést fekete halálnak. A pestis endemikusan ma is jelen van számos afrikai országban, akárcsak az egykori Szovjetunió területén, valamint az amerikai és ázsiai kontinensen. Az elmúlt években a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Madagaszkár szigetéről jelentették a regisztrált megbetegedések zömét.
Mint az az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) tájékoztatójában olvasható, a fertőzés jellemzően három különböző formában okozhat megbetegedést. Bolhacsípés esetén jelentkezhet lázzal, hidegrázással, gyengeséggel járó bubópestis, amikor a baktériumok a csípéshez közeli nyirokcsomókban szaporodnak el. Onnan aztán átterjedhetnek a test más részeire is. Így alakulhat ki szeptikémiás pestis, amely súlyos szöveti károsodást, üszkösödést válthat ki elsősorban a végtagokban, ujjakban és az orr területén. A fertőzöttek maguk is terjeszthetik a kórokozót: cseppfertőzéssel a légutakba jutva tüdőpestist okozhat másoknál a Yersinia pestis. Mind közül ez a betegség legsúlyosabb formája.
A tüdőpestis lappangási ideje rendszerint nagyon rövid. A kórokozóval történt érintkezést követően egy napon belül felléphetnek az első tünetek, majd hamar tüdőgyulladás alakulhat ki. A lehetséges panaszok közé tartozik:
- láz,
- fejfájás,
- gyengeség,
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- köhögés,
- olykor véres vagy híg váladék.
Kiválthat világjárványt a pestis?
Az Oroszországban történtek kapcsán Raina MacIntyre, az Új-dél-walesi Egyetem professzora, a Kirby Intézet biobiztonsági programjának vezetője kedden kiadott közleményében leszögezte: nem érdemes a pestis esetleges felbukkanását a 2020-as koronavírus-pandémia kezdetéhez hasonlítani. Noha a tüdőpestis képes emberről emberre terjedni, valószínűtlen, hogy hasonló járványhelyzet állna elő ma a világban, mint a középkori Európában. Akkor ugyanis főként az emberi településeket elárasztó rágcsálók voltak a fertőzések mozgatórugói: egyszersmind a megbetegedések zöme is bubópestis volt. MacIntyre szerint az természetes Yersinia pestis aligha okozhat világjárványt, és egyelőre nincs arra utaló információ, hogy az irkutszki incidensben genetikailag módosított baktérium játszott volna közre – vagy hogy egyáltalán tényleg tüdőpestisről van-e szó.
A professzor egy másik fontos félreértést is igyekezett eloszlatni. A közösségi médiában terjedő pletykák szerint Sipilova megbetegedését az okozhatta, hogy véletlenül eltört egy üvegcsét, amelyből baktériumok szabadultak ki. MacIntyre hangsúlyozza azonban, hogy az ezen a területen működő laboratóriumok szigorú biztonsági előírásokat követnek. A dolgozók például kizárólag megfelelő védőruházatban léphetnek be a vizsgálati helyiségekbe, így aztán valószínűtlen, hogy egyetlen törött fiola miatt megfertőződhetett volna a későbbi áldozat. Egy másik felvetés szerint Sipilova a mongol határ közelében kaphatta el a fertőzést terepgyakorlat közben. Amennyiben a balesetben biológiai fegyverként használt, aeroszolizált formában előkészített pestis is szerepet kapott, az valóban magyarázat lehet a laboratóriumi dolgozó tüdőpestisére. Érdemes azonban leszögezni, hogy ez is csupán egy teória.
„Bármilyen jellegű is legyen az esetleges kitettség, a laboratóriumi balesetek gyakoriak, és olykor fertőzésekhez, halálesetekhez vagy járványokhoz vezetnek” – ismerte el MacIntyre. Kitért rá, nem tartja valószínűnek, hogy az orosz hatóságok transzparens módon kezelnék a későbbiekben a történteket. Így aztán nehéz megítélni, mi okozhatta Sipilova halálát.
