Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2015-ben 36,7 millió HIV-beteget tartottak nyilvántartásban világszerte, 2,1 millió fővel nőtt a számuk, ez alig 100 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben. A fertőzöttek 20 százaléka 15 és 24 év közötti nő volt, 2010 óta viszont feleannyi gyermeket regisztráltak csupán ezzel a fertőzéssel. A halálozások száma is jelentősen csökkent öt év alatt, 2015-ben 1,1 millió ember halt meg AIDS-ben , míg 2010-ben még 1,5 millió.
Magyarországon 2010 óta átlagosan 200–300 HIV-fertőzöttet vesznek újonnan nyilvántartásba, a számuk 20–30-cal nő az előző évhez képest. Ebben a tekintetben inkább a nyugat-európai régióhoz tartozunk, ahol csak lassú növekedés tapasztalható a HIV-fertőzöttek között. Mivel egyre több fertőzött jut hozzá a leghatékonyabb gyógyszeres kezeléshez, egyre tovább is élnek, és egyre kevesebben halnak meg a HIV-vírus okozta AIDS-ben. Ezzel szemben a szomszédos Ukrajnában, vagy Oroszországban több százezres nagyságrendű a HIV-fertőzöttek száma, a betegség pedig elsősorban az intravénás kábítószer-használók és szexpartnereik között terjed - írja az Origo .
Dr. Szlávik János infektológus, a Szent László Kórház osztályvezetője szerint havi rendszerességgel nagyjából 1700 fertőzöttet kezelnek az osztályukon. Nagyjából kétszer ekkora ugyanakkor azoknak a száma, akik nem tudnak róla, hogy HIV-vírust hordoznak, és mivel nem tartoznak a rizikócsoportokba, szűrésekre sem járnak el. „A magyar intravénás droghasználók valamilyen okból 'megúszták' a HIV-járványt, közöttük egy-két új eset van évente. Fertőzött prostituáltakkal sem nagyon találkozunk itt, az osztályon. Azt nem tudni, ők milyen rendszeresen járnak szűrésre, de elvileg járnak. A rizikócsoportok közül maradnak még a melegek, akik jellemzően rendszeresen elmennek szűrésre” – tette hozzá a főorvos.
Van tehát egy nagyjából 3000 fős, döntő részben heteroszexuális, fertőzött csoport, amely kiesik az ellátórendszer látóköréből. Mivel nem tudnak a fertőzöttségükről, másoknak is továbbadják a vírust. Az utóbbi évtizedekben a fiatalok veszélyérzete jelentősen csökkent, ami a többi nemi betegség - elsősorban a hepatitiszfertőzések vagy a szifilisz - terjedésében is jól megmutatkozik. A lappangó fertőzöttek kiszűrésére több anonim szűrővizsgálat lenne szükséges, erre azonban nem garantált, hogy éppen az érintettek jönnének el. Magyarországon még mindig elég gyakoriak az előítéletek, a kiközösítés a HIV-pozitív emberekkel szemben, nem ritkán még az egészségügyben is - írja a lap.
Gyorstesztet 4-5000 forintért lehet vásárolni az interneten, valamint a civil és az ÁNTSZ által fenntartott szűrőhelyeken, a nemibeteg-gondozókban, illetve a Szent László Kórház 3-as épületében is végeznek anonim, ingyenes vizsgálatokat. A célzottabb szűrés is növelné a hatékonyságot, vagyis hogy oda mennek a szűrést végző szervezetek, ahol a fiatalok nagy számban megtalálhatók. A civil aktivitás azonban egyre gyengébb ezen a téren.
Forrás: Origo
